Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 108—109. §. 6G5 setben köriilirott takarékpénztári betétére, illetve az 1881: XVII. t.-czikk 38. §-ában foglalt jogszabály alapján beszámitási joggal bir akként, hogy azt a váltóbeli követelését 3600 forint töke s járulékai erejéig kiegyenlitettnek veheti, az elsőrendű alperesnek a nála elhelyezett betéti könyvön alapuló kövtelésének az emiitett összegre rugó részével . A felperes keresetének az 1876: XXVII. t.-czikk 108. §-ában szabályozott megtartási jog alapján helyet adni azért nem lehetett, mert a felhivott törvény a megtartási jog gyakorlását csakis a váltóadós pénzére engedi meg, a kereset tárgyát képező betéti összeg azonban a felperes és az I. rendű alperes között létrejött és a betétkönyvre is feljegyzett megállapodás szerint annak lévén fizetendő, a ki a betétkönyvet visszaadja, tehát nem feltétlenül az I. rendű alperesnek; a könyv visszaadása előtt nem állapitható meg az, hogy ki lészen annak tulajdonosa, s igy nem állapitható meg az sem, hogy a követelés az I. rendű alperes követelését képezi; továbbá, mert az 1896: XXVII. t.-czikk 108. §-ának helyes értelme szerint a váltóbirtokos nem is gyakorolhat megtartási jogot olyan összegre, a melylyel adósának ö maga tartozik, a mely összeg az átvétel napján, tehát az adós tulajdonává vált. A m. kir. Curia: Felperes keresetének a megtartási jog érvényesítését tárgyazó kérelem részével I. rendű alperessel szemben helyesen utasíttatott el azért, mert a megtartási jognak jogi természetéből, a mely a visszatartani kivánt dolognak birhatását és azt feltételezi, hogy a kérdéses dolog a váltóadós kétségtelen tulajdonához tartozzék, önkényt következik, hogy a megtartási jog csak akkor és addig gyakorolható, ha és a meddig ez a dolog a váltóhitelező tettleges birtokában van, ha tehát a hitelező ettől a birtoklástól bármely okból elesik, ez a jog többé nem gyakorolható. Minthogy pedig felperes ugy a keresetben, mint az egész per folyamán maga is azt állította, hogy a kérdéses betéti»könyv nem az ö, hanem a II rendű alperes birtokában van; minthogy továbbá a takarékpénztári betéti könyvek feletti rendelkezés csak azok birtoklása és bemutatása által történhetik, kétségtelen, hogy a megtartási jog ezen alapfeltételeinek hiányában felperes a II. rendű alperes birtokába és tulajdonába átment betéti könyvre a közte és I. rendű alperes között fennforgó váltói jogviszonyból kifolyólag megtartási jogot nem gyakorolhat. (1901 deczember 24-én 721/1901. sz. a.) A váltótörvény 108. §-a szerint a váltóbirtokos követelése tekin-