Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)
654 Váltótörvény 104—105. §. hatalmazás vagy képviselet alapján történt kiállítása esetében a váltóbirtokos első sorban az ellen támaszthat igényt, a ki a váltónyilatkozatot, mint megbizott irta, azt terhelvén a váltójogi felelősséget kizáró annak a jogviszonynak kimutatása, hogy a váltónyilatkozatot megbízásból, vagy képviselet alapján tette. Alperes a nevére intézvényezett kereseti váltókat „mint zárgondnok" fogadta el. A zárgondnok jogai az 1881: LX. t.-cz. 245. §-ának utolsó bekezdése szerint a meghatalmazott jogaival azonosak. Alperes tehát a váltót mint meghatalmazott irta alá. Képviseleti jogának terjedelme az anyagi jogelvek alapján döntendö el. A zárgondnok mint vagyonkezelő, más utasítás hiányában, jogosítva van ugyan minden olyan ügyletre, mely a gazdaság rendes vezetésével jár s igy a terményeknek biztosítására is; a zárgondnoknak az 1881: LX. t.-cz. 245. §-a szerint korlátolható képviseleti joga azonban külön felhatalmazás nélkül váltónyilatkozatnak a képviselt nevében való kiállítására nem terjed ki, a mint ez a hasonló jogviszonyra vonatkozó 1877. évi XX. t.-cz. 113. §. utolsó és a K. T. 43. §-ának 2. bekezdése rendelkezéséből is kitűnik. Alperes nem is állította, hogy zárgondnoki minőségben váltókötelezettség vállalalására felhatalmazást nyert; váltónyilatkozata alapján mégis öt marasztalni nem lehet; mert az álképviselő felelősségének egyik előfeltétele az, hogy az aláírásból minden kétséget kizáró módon nemcsak az állítólagos meghatalmazott neve, hanem az is kitűnjék, hogy a váltónyilatkozat folytán ki legyen a váltókötelezett. A V. T. 105. §-a tehát a meghatalmazott által, ezen jogviszony kitüntetésével, aláirt olyan váltónyilatkozatot tételez fel, a melyből meghatalmazás esetében a meghatalmazó ellenében váltókötelezettség származhatik. Abból az elfogadási nyilatkozatból, melyet alperes a váltóra irt, felhatalmazás esetében sem lenne váltójogilag kötelezve a meghatalmazó, mert azon személy vagy czég, a kinek nevében alperes eljárt, a váltónyilatkozatból ki nem tűnik, az pedig más bizonyíték vagy következtetés utján nem pótolható. Ha pedig az állítólagos meghatalmazó, a váltónyilatkozat hiányossága vagy érvénytelensége miatt, meghatalmazás esetében sem lenne felelős, ugy a saját személyében sem lehet váltójogilag felelős az, a ki, ha mindjárt meghatalmazás nélkül, meghatalmazotti minőségben ezen váltónyilatkozatot irta. Felperes pervesztes lévén, a perköltségekben az 1868. évi LIV. t.-cz. 251. §-a alapján marasztaltatott. A kir. ítélőtábla: Az elsöbiróság Ítélete megváltoztattatik. A kereseti váltó az intézvényezettként megjelölt M. Gy. elfogadói név-