Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 103. §. 627 ján déli 12 órát megelőző időben felvett óvás a visszkereset fentartására nem alkalmas, stb. A m. kir. Curia: Indokaiból helybenhagyta. (1900 május 23-án 308/1900. sz. a.) Ugyanily 10/83. A V. T. 102. §-ában foglalt időhatárbani korlátozás nem érvényességi kellék és csak annak javára szolgál, ki ellen a váltócselekmény teljesítendő; tehát a 41. §-ban meghatározott időn belül délutáni 5 órán tul felvett óvás is hatályos, ha annak az óvatolt személy nemcsak ellen nem mondctt, hanem nyilatkozott is, mert beleegyezett ezáltal. (Curia 1893 január 28-án 14/1898. sz. a.*j ' Az óvaíoló közjegyző az óvás szabálytalanságából származott kárt megtériteni tartoizk, ha csak nem bizonyitja, hogy az óvást a váltóbirtokos kívánsága szerint vette fel a kérdéses alakban. A felperes által csatolt Ítéletek s a csatolt periratok által bizonyítva van az a kereseti előadás, hogy a felperes javára W. A. elfogadó ellen kibocsátott sommás végzés abból az okból lett hatályon kivül helyezve, illetve felperes kizárólag abból a V. T. 43. §-án alapuló indokból lett jogérvényesen elutasítva, mert az alperesnek, mint budapesti kir. közjegyzőnek a váltókereset alapját képező váltó akkori birtokosa által a váltónak fizetés végett való bemutatása czéljából megkeresett helyettese a váltót az azon megnevezve levő telepesnek szabályszerű módon bemutatni elmulasztotta. Minthogy pedig az 1874: XXXIV. t.-cz. 172. §. értelmében a kir. közjegyző a törvényben megállapított jogszabályok pontos megtartásának működése körében való elmulasztásáért az ennek folytán kárt szenvedő ügyfeleknek kártérítési felelősséggel tartozik, alperes azt a kárt, a mely az alperes helyettesénék fenti mulasztásából a felperest érte, a felperesnek megtériteni köteles. Nem jöhetett itt figyelembe alperesnek az a kifogása, hogy felperes köteles lett volna öt a N. A. elleni váltóperben szavatosként perbehivni, mert a váltóeljárás 12. §. szerint váltóeljárás alá tartozó ügyekben a perbehivásnak helye nincs. Alperesnek azt a kifogását, hogy felperes a kártérítési jogának érvényesithetése végett előzőleg kimutatni tartozott volna, hogy a szóban levő váltókövetelés az elfogadótól és a kibocsátótól a V. T. 90. §. értelmében gazdagodás czimén nem volt behajtható, a törvényszék azért nem vehette figyelembe, mert nem is állította az alperes, hogy a felperes követelését perenkivüli uton megkapta és mert az alperesnek kártérítési kötelezettségét már az a tény megállapítja, hogy felperes váltókövetelését a bemutatás hiánya miatt nem érvényesítheti. A kir. ítélőtábla: Helybenhagyja.