Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 99. §. 595 megállapítható az óvatolt váltónak e kereseti váltóval való azonossága, e mellett pedig nem bir sulylyal az a körülmény, hogy a kereseti vál­tónak az óváslevélben foglalt másolatában az alperes alig olvasható kézírásának megfelelően V. névvel Íratott. (Curia 1900 február 14-én 1178/1899., azonos 403/1896. sz. a.) Az óvás hátára vezetett váltómásolatban előforduló az a tollhiba, hogy a váltókötelezett czégében annak keresztneve kimaradt, az óvás érvényét nem érinti, ha bizonyittatik, hogy a megóvatolt váltó azonos a kereseti váltóval. (Curia 1897 január 27-én 403/1896. szám alatt.) C.: Elutasítandó volt felperes keresetével, mert a váltóóvás a váltótörvény 99. §. 1. pontjának ellenére a kereseti váltó hü mását nem tartalmazza, amennyiben a másolat a kereseti váltótól a váltó keltének idejét, tehát a váltó egyik lényeges kellékét illetőleg eltér, s ennek folytán az óvás azon körülményre nézve, hogy a kereseti váltó a fizetés végett bemutatott s óvatolt váltóval azonos, bizonyí­tékot nem nyújt. (1881 jun. 30. 439. sz.) C.: A váltóóvás czélja, hogy a váltókötelezett ellenében bizonyí­tékot szolgáltasson arra, hogy az átvállalt váltói kötelezettségeknek a bemutatót terhelő váltói kötelezettségek teljesítése daczára, egyálta­lán nem, vagy kellő módon nem felelt meg, az óváslevélből pedig kitű­nik, hogy a bemutatás a váltó tartalma szerint váltójogilag érdekelt és igy a bemutatásra (praesentatióra) jogosult váltóbirtokos által esz­közöltetett és mindennek daczára az a váltókötelezettségének meg nem felelt. Továbbá, mert az óváslevélben foglalt váltómásolat a beperesi­tett eredeti váltótól lényeges kelléki tekintetében el nem tér, azon kö­rülmény pedig, hogy az óvásmásolatban üres forgatmányok és az ere­deti váltóban kitöltött forgatmányok fordulnak elő, az óvást a váltói jogok fentartására annál kevésbbé teszi alkalmatlanná, mert a váltó­tulajdonos az óvás felvétele után is jogositva volt az üres forgatmá­nyokat szabályszerűen kitölteni és alp. nem is állit ja, hogy a kitöltés szabály- vagy megállapodásellenesen történt volna és mert végre az óváslevélben foglalt váltómásolatnak és az eredeti váltónak egybeve­tésében kétségtelen, hogy a forgatmányosnak jelen esetben különben is nem döntő keltezése az óvás felvétele után eszközöltetett. (1898 szep­tember 6. 1058. sz.) Az a körülmény, hogy a visszkereseti jog fentartása czéljából felvett óváslevélen kibocsátó és első forgatóként megjelölt R. Gy.-nak utóneve tévesen lett az óváslevélre vezetett váltómásolaton M.-nek fel­38*

Next

/
Thumbnails
Contents