Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

582 Váltótörvény 96. §. Alperes álláspontja tehát a szabályra, felperesé pedig a kivitelre van fektetve. Minthogy azonban a kivétel szorosan értelmezendő, az erre alapitott felfogásnak az általános szabálylyal szemben csak az esetre van meg a maga jogosultsága, ha a kivételes rendelkezés a fennforgó esetre minden tekintetben alkalmazható. Ezt azonban jelen esetben állitani nem lehet. A felperes szerint is a kereseti váltót B. H. czég fogadta el. Alperes erre nézve azt vitatja, hogy ez a kereskedelmi társaság, mint ilyen jogi személy s mint ilyen mindenesetre azon állam törvénye alá tartozik, a hol ez a jogi személyiség létre jött és mely törvény fennhatósága alatt működik. A kir. törvényszék ezt ily értelemben el nem fogadja. Mert a közkereseti társaság két vagy több személynek oly kereskedelmi vállalata, a melynek léte az egyes tagok létezése és akaratából külsőleg egységesnek is tűnik elő, azért a társaság egyes tagjai önálló jogalanyiságukat még el nem vesztik, hanem éppen az ö cselekvésükben a társaságnak élete nyilatkozik meg. Ámde, ha a közkereseti társaság ezek szerint nem is jogi személy, azért mégis több egyén érdekét magában egyesitö közös vállalat (czég), mindenesetre oly intézmény, a melynek minősége, jogi természete és az általa létesitett jogviszonyok azon állam törvényei szerint itélendök meg, a mely államhoz az a társaság kereskedelmi telepének helye szerint tartozik. Vagyis, ha a közkereseti társaság mint ilyen kötelezettséget vállal, elsősorban is a társaság, mint ilyen jöhet számításba s ha mint ilyen valamely külföldi állam törvénye alá tartozik, a külföldi jogszabályok határozott sérelme nélkül nem lehet a társaság mellőzésével annak egyes tagjait belföldön azon a czimen perbe vonni, mivelhogy ez az egyes tag esetleg belföldi is. A kir. törvényszék tehát a jelen esetben, a midőn a felperes elsősorban nem B. J. magyar alattvalóval, hanem „Bielz és Krakkó" külföldi czéggel lépett jogviszonyba, nem engedhető alkalmazni azt a kivételes jogszabályt, a mely a V. T. 96. §. 3. pontban van lefektetve és a mely a jelen esetre a jogviszonyban álló személyek honosságának vegyes volta mellett (belföldi, külföldi társasággal) alkalmazást nem is nyerhet. A kir. ítélőtábla: Az elsöbiróság helyesen fejtette ki, hogy az 1876: XXVII. t.-cz. 96. §-a utolsó bekezdésének esete ezúttal fenn nem forog és hogy ennélfogva ugyanezen szakasz első pontjának rendelkezéseihez képest az A) alatti okirat alaki érvényességének megitélésénél irányadó a keletkezés helyén, Varsóban hatályban