Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

578 Váltótörvény 95. §. Magyarországon a gondnokság alá helyezés Joghatálya harmadik személyekkel szemben csak a gondnokság alá helyezést tárgyazó hirdetménynek a hivatalos lapba először való beiktatását követő naptól kezdődik. (Curia 1909 márczius 30. 822. 1908. sz. a. IV. p. t.) Külföldinek belföldön belföldre yállalt váltói kötelezettségének érvényét nem érintheti az, hogy kiskorúsága a külföldön meghosszabbíttatott. A kir. ítélőtábla: Az alperes a tagadásával szemben csak ellenvégiratában elkésetten állította és kívánta bizonyítani, hogy a kereseti váltókat 24-ik életévének betöltése előtt irta alá, minélfogva ebbeli előadásának és bizonyítékának figyelmen kivül hagyása mellett azt kell vélelmezni, hogy alperes érvényes kötelezettséget akart vállalni, hogy tehát a váltókat már 24-ik életévének betöltése után fogadta el s mert a V. T. 95. §-a második bekezdése szerint a saját hazája törvényei szerint váltóképességgel nem biró idegen a belföldön elvállalt váltói kötelezettségért felelős, ha öt a hazai V. T. szerint a váltóképesség megilleti, ebből pedig önként következik, hogy a 24-ik életévét betöltött idegennek belföldön elvállalt váltói kötelezettségét egyáltalában nem érintheti az, ha kiskorúságát külföldön meghosszabbították; tekintettel tehát arra, hogy a kereseti váltók Budapesten állíttattak ki és alperes azokon Budapest fizetési hely megállapításával vállalt váltói kötelezettséget s igy kétségtelen, hogy belföldön belföldre elvállalt váltói kötelezettségről van szó; alperes azon az alapon, hogy saját hazájában kiskorúságát még 1893. évi deczember 22-én bizonytalan időre meghosszabbították s ezt a határozatot csak 1901. évi február 10-én helyezték hatályon kivül, a kereseti váltókon a hazai V. T. szerint joghatályosan elvállalt váltói kötelezettségének érvényét sikerrel meg nem támadhatja. A m. kir. Curia: Helybenhagyja, mert az a körülmény, hogy alperesnek mint külföldinek kiskorúsága, a saját hazájában 1893. évi deczember 22-én bizonytalan időre meghosszabbíttatott és kiskorúságának meghosszabbítása csak 1901. évi február 10-én helyeztetett hatályon kivül, a belföldön vállalt váltókötelezettsége tekintetéből szenvedő váltóképessége elbírálásánál azért nem vehető figyelembe, mivel az 1877: XX. t.-cz. 33. §-a szerint Magyarországban a kiskorúság joghatálya, harmadik személyekkel szemben csak a kiskorúság meghosszabbítását tárgyazó hirdetménynek a hivatalos lapban először való beiktatását követő naptól kezdődik; alperes védekezéséből pedig nyilván kitűnik, hogy kiskorúságának meghosszab-