Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 93. §. 571 által irt egyéb tartalomtól eltérő kéz által íratván, a telephelyet maga a felperes irta be a váltóba, a minek állitása kiterjed arra is, hogy a váltó annak a telephelyen kivül már kitöltött egyéb tartalma szerint jutott a felperes birtokába. Ennek az állitásnak valóságát azonban az alperes a perben nem bizonyította be, mert annak bizonyítása az általa felhívott tanukkal, a mint ezt az elsöbiróság ítéletének indokolásában kifejtette, nem sikerült, a föeskü pedig, miután a bizonyítás tárgyát nem a váltó valódisága, hanem az utólagos telepítés jogellenessége képezi, a váltóeljárás 26. §-a szerint a felperes ellenzése következtében meg nem ítélhető. A szakértők meghallgatásával bizonyítani kivánt az a körülmény pedig, hogy a telep helye a rendelvényes keze által irt egyéb szövegtől eltérő kéz által van írva, egymagában véve az alperes fenti állításának valóságára nézve a bírói meggyőződés megalkotására annál kevésbé lehet alkalmas, mert az alperes azt, hogy a telep helye a felperes kézírásától ered, a felperes tagadásával szemben nem kívánta bizonyítani. A pernek ily állásában, a midőn egyfelől az alperes által beismertnek tartandó, hogy a fizetési hely megjelölése nélkül bocsátotta ki a váltót, másfelöl pedig nincs bizonyítva, hogy a váltó a felperesnek birtokába az intézvényezett lakhelyével már kitöltött szöveggel került, s a mellé utólag ö maga irta be a külön fizetési helyet, mint telephelyet, az alperes részéről a váltó utólagos jogellenes telepítése miatt felhozott kifogás, a felperes, mint a váltónak a rendelvényes forgatmánya utján igazolt birtokosa ellen, csak annyiban érvényesíthető sikerrel, ha az alperes a perben olyan ténykörülményeket igazolt volna, a melyekből a felperesnek a váltónak általa forgatmány utján történt megszerzésekor fennforgott rosszhiszeműségére a váltónak megállapodás-ellenesen telephelylyel való kitöltésére nézve következtetést levonni lehetne. Minthogy azonban alperes ebben az irányban a perben kifejezetten nem is védekezett, s a felperes rosszhiszeműségére nézve bizonyítékot fel nem hozott, az utólagos jogellenes telepítésre alapított kifogása a felperessel szemben sulylyal nem birhat . . . (1899 deczember 28-án 1182/1899. Állandó gyakorlat.) Az I. rendű alperesnek az általa a fizetés helyére nézve kitöltetlenül kiállított váltó utólagos telepítésére alapított kifogása nem irányul a váltónak meghamisítására, mely kifogás a váltó bármelyik birtokosa ellen volna sikerrel érvényesíthető, mert a váltónak meghamisítása feltételezi egy már létező tartalomnak jogellenes megváltoztatását, hanem I. rendű alperes kifogása a váltó jogellenes kitöltésének té-