Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 36. §. 179 más eljárási törvény 64. §-a alapján mérlegelt vallomása, mely teljesen bizonyítja, hogy a váltó rendelvényesként megjelölt s—i takarékpénztárnál sohasem volt, hogy tehát a kibocsátó soha visszkereset alatt nem állott s a váltót vissza sem válthatta. A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. (1902 november 25-én 611/1902. sz. a.) Marosvásárhelyi T.: III. r. alperes a váltón utolsó forgatóként szerepel. Minthogy felperes mint forgatmányos az 1876. évi XXVII. t.-cz. 9. §-ához képest váltói jogát csak harmadrendű alperestől mint forgatótól nyerhette, abban az esetben, ha T. Anikó esküt tesz arra, hogy forgatói aláírása nem valódi s ekkép a forgatmány is hamis, az a forgatmány, mely felperesnek váltói jogot ad, joghatáylát elveszti; ennek következtében az a levezető lánczolat, melylyel a váltótulajdonos a maga jogát az idézett törvény 36. §-a szerint kimutatni köteles, megszakad s felperes tulajdonosi minősége igazolatlan marad. Ez esetben pedig az idézett t.-cz. 36. §-ából folyóan a váltóadósoktól a váltóösszeg kifizetését váltókereset utján követelni jogosítva nincs. A váltótörv. 81. §-a ily esetben nem alkalmazható, a menynyiben a többi alperes váltói aláírásának váltójogi ereje a váltónak valódi tulajdonosa irányában megmarad; de nem maradhat meg fe]peres javára, ki a váltót nem törvényszerű uton szerezte meg, jogos tulajdonosának tehát nem is tekinthető. C: A másodbiróság Ítéletének első—harmadrendű alperesekre vonatkozó rendelkezését megváltoztatja és ezekre az alperesekre nézve az elsőbiróság ítéletét hh.; mert a váltótörvény 81. §-a szerint a váltón előforduló hamis vagy hamisított aláirások a rajta levő valódi aláirások váltójogi erejére befolyást nem gyakorolnak; a váltó alakszerűségének természetéből pedig, valamint a váltókötelezettségek vállalásának egymástól független természetéből is következik, ho^y a váltótörvény 36. §-a szerint a váltóbirtokosi minőség igazolására megkívánt összefüggő kapcsolatnál csak a külső, vagyis alaki összefügg gés, de nem egyúttal a forgatmányok anyagi jogszerűsége is veendő tekintetbe; s minthogy a kereseti váltón a külső, vagyis az" alaki összefüggő lánczolat megvan: ennélfogva felperes még a negyedrendű alperes forgatói aláírásának esetleg hamis volta esetében is, a hozzá lenyúló lánczolatnál fogva igazolt váltóbirtokosnak tekintendő. (1904 január 12. 205/1903. vsz.) A harmadik jóhiszemű váltóbirtokosnak nem tekinthető felperest a hamisnak kijelentett váltói forgatmány nem legitimálhatja. A m. kir. Curia: Alperes kifogásaiban és viszonválaszában tagadta: hogy a kereseti váltót forgatói aláírásával ellátta és fel12*