Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

158 Váltótörvény 30. §. azonban az elismervény tartalma nem befolyásolhatja, mivel annak kifejezett tartalma szerint a fizetési időhaladék egyedül elsőrendű alperesnek engedélyezteti. A váltón alapuló fizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó időhaladék engedélyezése pedig váltójogi hatálylyal nem bir és tisztán magánjogi szerződés jellegével bir, a mely a váltó szerint létrejött váltói kötelezettség fennállását meg nem változtatja és hatása csakis abban áll, hogy a váltóhitelező a váltókövetelést az engedélyeztetett halasztási idő eltelte előtt nem érvényesítheti az ellen, kinek részére fizetési halasztást engedélyezett; de harmadik személynek a váltó alapján fennálló váltójogi kötelezettségét nem érinti. (Curia 1891 deczember 22-én 513. sz. a.)* A váltóügylet természetéből következik, hogy a váltóügylet csak a váltó lejárati napján bonyolitható le rendesen, s a váltóhitelező a váltó lejárata előtt fizetés elfogadására nem kényszeríthető. A kir. tsz.: Alperes azzal a kifogással élt, hogy megbízásából a v—i takarékpénztár a kereseti váltót folyó évi június 9-én, tehát a lejárat előtt ki akarta fizetni, de felp. a váltó kiadását állítólag 9 K bekebelezési költség ki nem fizetése miatt megtagadta, minélfogva a v—i takarékpénztárból a váltóösszeget felperes részére június 12-én a v—i kir. járásbíróságnál letétbe helyezte; e szerint a kereseti követelés ki lévén fizetve, alperes a kereset elutasítását kérte. Minthogy azonban a váltóügylet természetéből s a váltótörvény 32. és 40. §-ok egybevetéséből következik, hogy a váltóügylet csak a váltó lejárati napján bonyolitható le rendesen, s hogy a váltóhitelező a váltó lejárata előtt fizetés elfogadására nem kényszeríthető, s minthogy a váltó lejárata előtt felajánlott fizetésnek a váltóhitelező részéről bármily indokból megtagadott elfogadása a váltóadóst nem jogosítja fel arra, hogy a követelést joghatályosan bírói letétbe helyezze; minthogy továbbá alperes nem is állította, hogy a felperes pénzintézetnél telepitett kereseti váltónak a lejárat napján való kifizetését megajánlotta volna, a válíóösszegnek birói letétbe helyezése pedig a fizetést a jelen esetben a fent kifejtettek szerint nem pótolja, a kifogás figyelmen kívül hagyásával a sommás végzést joghatályban fenn kellett tartani. Pozsonyi kir. Tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. A kir. Curia: A kir. Tábla Ítéletét helybenhagyja. (1906 szept. 5. 763/905. sz.) Azonos G. 352/95. * A prolongátióra irányuló megállapodásnak jogi hatályára vonatkozó határozatokat lásd a 92. §-nál.