Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

58 tárgyában B. vármegye törvényhatósági bizottsága által 1897 évi márczius hó 17-ik napján 55. szám alatt hozott határozat ellen beadott panasziratát, az 1897. évi október hó 6-ik napján tartott nyilvános ülésében az 1896 : XXVI. t.-cz. 28. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A magy. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt ad és N.-Sz. községben 1896. évi deczember hó 31-ik napján megejtett tisztújítást egész terjedelmében megsemmisíti. Indokok: A községekről szóló 1886 : XXII. t.-cz. 78. §-a szerint a tisztujitószék napját: kis- és nagyközségekben megalakulását a főszolgabíró, rendezett tanácsú városokban az alispán, a képviselőtestület követő valamely napra tűzi ki. A tárgyiratoknál fekvő jegyzőkönyv tanúsága szerint N.-Sz község képviselőtestületének megalakulása 1896. deczember hó 31. napján történvén meg s ezért a törvénynek fentebb szószerint idézett intézkedése értelmében a tisztújítás ugyanaz nap megejthető nem volt. Minthogy azonban a tisztújítás szintén az iratoknál fekvő választási jegyzőkönyv tanúsága szerint ugyancsak 1896. évi deczember hó 31. napján ejtetett meg, annálfogva a választási eljárás már alapjában törvényellenes lévén, azt annyival is inkább megsemmisíteni kellett, mert az iratoknál 3. 7. szám alatt fekvő kijelölési jegyzőkönyv tanúsága szerint a képviselőtestületnek a kijelölés tárgyában tartott közgyűlésében G. Pál községi állatorvos és N. Gyula községi rendőrfelügyelő is részt vett és szavazott, holott nevezetteket a hivatkozott t.-cz. 58. és 63. §§. értelmében szavazati jog nem illette meg; azon körülmény pedig, hogy a községi uj szervezési szabályrendelet, mely az illetőket hivatalos állásuknál fogva szavazati joggal felruházni kívánta, a tisztújítás alkalmával a törvényhatósági bizottság által már jóváhagyatott, nevezettek szavazati jogosultságát annál kevésbé állapítja meg, mert annak idevonatkozó része immár a magy. kir. belügyminiszternek 56,515/1897. számú határozatával mint törvénybe ütköző megsemmisíttetett; végül, mert a N.-Sz.-n lakó E. Sándor egyik legtöbb adót fizető képviselőtestületi tag jogát megbízott utján gyakorolta, holott arra az idézett törvényczikk 33. §-ának 9. bekezdése értelmében jogosítva