Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

IV. A községi képviselőtestület gyűlései. Elvi határozatok. 1. A községi törvénybirő (másodbiró) a községi képviselőtestületi közgyűlésen szavazati jogot csupán akkor gyakorolhat, a midőn a törvény által szavazati joggal felruházott birót helyettesiti 8 annak szavazati jogát gyakorolja. 296/1897. K. sz. Ő Felsége a Király nevében a m. kir. közigazgatási bíróság Gs. vármegye közönségének a folyó évi február hó 13-án tartott törvényhatósági bizottsági közgyűlésében 10. szám alatt hozott s k.-i jegyzőválasztást jóváhagyó határozata ellen T. István és társai által beadott panasziratot 1897. évi július hó 7-én tartott nyilvános ülésben az 1896: XXVI. t.-cz. 28. §-a alapján vizsgálat alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: A K. községben 1896. évi deczember hó 5-én megtartott jegyzőválasztást a panaszlók két okból kérik megsemmisíteni. 1. Mert az általuk megválasztani óhajtott Z. Béla községi Írnokot, okleveles jegyzőt, a tisztújító szék elnöke nem jelölle; 2. mert a szavazásnál H. Mihály törvénybíró szavazata elfogadtatott, holott a törvénybiró a képviselőtestületben szavazati joggal nem bír, — 1. Az 1886: XXII. t.-cz. 77. §-a szerint a jegyzői állásra nézve a kijelölés joga a tisztújító szék elnökét illeti meg és legalább három egyén