Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

36 alapján kell meghatározni; erre nézve azonban akár az 1874 : XXXIII. törvényczikknek az országgyűlési képviselőválasztói jogról szóló 10. §-a, mely szerint gazdái hatalom alatt levőknek tekintetnek á kereskedő- és iparos-tanonczok, valamint a köz- és magánszolgálatban álló szolgák és cselédek, akár a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról alkotott 1876 : XIII. törvényczikk határozmányai vétetnek figyelembe, a bányamunkások, kik a bányatörvényen alapuló szolgálati rendtartás elvei szerint a fentemiitett tanonczok, szolgák és cselédek köréhez nem tartozván, gazdái hatalom alatt levőknek nem minősithetők; s miután a beterjesztett adókimutatással igazolva van, hogy a községben két év óta fizetik az I. osztályú kereseti adót, a községi választók névjegyzékébe való felvételük iránt ezen itélet értelmében rendelkezni kellett. Ellenben G. Guidónak arra irányuló panaszát, hogy azok a bányamunkások, kik a községi választók 1896. évi névjegyzékébe felvéve voltak s ez alapon a most szóban levő névjegyzékben is bent hagyattak, de I. osztályú kereseti adón kivül más adót nem fizetnek, ez utóbbi névjegyzékből törültessenek ki, e biróság alaptalannak találta, mert habár panaszos helyesen hangsúlyozza azt, hogy egyedül az a körülmeny, hogy ezek a bányamunkások a megelőző években a községi választók névjegyzékébe felvétettek, nem vonja maga után, hogy a névjegyzék ujabb összeállításánál is felvétessenek ; mert az 1886 : XXII. törvényczikk 39. §-a szerint ily alkalommal csak az vehető fel, ki az összeíráshoz jogosultsággal bir; de panaszosnak azt az érvelését, hogy az illető bányamunkások gazdái hatalom alatt állnak s ezért törlendők, a fent kifejtett indokon felül még azért sem lehetett figyelembe venni, mert a törvénynek magyarázatott igénylő oly rendelkezése, minőt a községi törvény fentebb idézett 36. §-a tartalmaz, az általános jogelvekhez képest akként értelmezendő, hogy amellett a politikai jogok ne megszorítást szenvedjenek, hanem kiterjesztést nyerjenek; az az érv pedig, hogy a bányamunkások legnagyobb része irni, olvasni nem tud, miután ezt a törvény a községi választói jogosultság kelléke gyanánt nem irja elő, egyáltalában nem szolgálhatott okul azok kitörlésére. Ennélfogva G. Guidó panasza el volt utasitandó.