Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

14 adókat, amelyek, ha kapcsolatban vannak is valamely a fekvő vagyon tágabb fogalma alá vonható vagyonelemmel, — mint például a bányavagyonnal, gyökös joggal, — fekvő vagyon utáni adónak fennálló adórendszerünk szerint azért nem lehet tekinteni, mert sem reáladót, sem hozadéki adót nem képeznek, hanem az üzemi vagy egyéni tevékenységre s az ezzel összefüggő jövedelmezőségre vannak fektetve. Hasonlókép sem az 1. pont, sem a 2. és 3. pont alatt emiitett legtöbb adót fizetőknél nem lehetett számba venni: a) a nyereményadót, a fegyver- és vadászati adót, a hadmentességi dijat és a szállítási adót, mert eltekintve attól, hogy ezek az egyenes adók tulaj donkép eni fogalma alá nem vonhatók, tételes törvényeink értelmében is figyelmen kivül hagyandók az 1886 : XXII. törvényczikk 33-ik §-a 6-ik bekezdésének azon rendelkezése alapján, hogy csak a fekvő vagyon s az élvezett jövedelem utáni adók jöhetnek tekintetbe ; b) a gazda vagy munkaadó által fizetett I. osztályú keresetadót, mert ez a cseléd, vagy munkás helyett fizettetvén s ennek terhére beszámitható is lévén, a gazda, vagy munkaadó saját egyenes állami adójának nem tekinthető. Az előadottakból folyik, hogy a 2. pont alatt emiitett s a községben nem lakó nagykorú birtokosok javára, valamint a 3. pont alatt emiitett községi lakosok javára, a kiknek fogalma alá esik a községben lakó nagykorú birtokos is, a most emiitett adók kivételével általában minden a községben fizetett, helyesebben a községben terhökre irt egyenes állami adó számba veendő. Önként érthetöleg az az állami egyenes adó is beszámítandó, melyet esetleg mint közvetlen adófizetők, valamely királyi adóhivatalba fizetnek, mert ez szintén a községben van terhökre előirva. Ugyancsak az előadottakból, valamint az 1886 : XXII. törvényczikk 33. §-a 6. bekezdésének azon rendelkezéséből, hogy a sorrend megállapításánál csakis a község területén és az ahoz közigazgatásilag csatolt pusztán birt fekvő vagyon, valamint az azokon élvezett jövedelem után fizetett egyenes állami adó vétetik számba, következik viszont az, hogy a