Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

173 Indokok: Sz.-vármegye alispánja a M. község mint bérbeadó és Sz. Sándor mint bérbevevő között a községi vadászati jog bérlete iránt 189G. évi szeptember hó 21-én tartott árverés alapján 30 frt 01 kr. évi bérfizetése mellett megkötött szerződést az árverésnél feltételként nem szerepelt azzal a kikötéssel hagyta jóvá, hogy a bérlő a község vadászatkedvelő lakosainak köteles megengedni a vadászatot. Panaszló Sz. Sándor ily feltétel alatt nem volt hajlandó elfogadni a bérletet s visszalépését bejelentette a községnél. Erre a község elöljárósága 1897. évi február hó 24-én uj árverést tartott s annak alapján a vadászati jogot R. Gyula m.-i községi jegyzőnek és társának évi 5 frt bérfizetés mellett adta bérbe, mely intézkedés, iiletve a bérletről készült szerződés a községi képviselőtestület által 1897. évi május hó 27-én tartott közgyűlésben annak elhatározásával hagyatott jóvá, hogy Sz. Sándor a 6 évi bérkülönbözet, vagyis 150 frt 06 krnyi kár erejéig kártérítési felelősségre vonandó. Mindezeket a vármegye alispánja fent hivatkozott számú határozatával megerősítvén, a határozat ellen Sz. Sándor az alispán előtt kellő helyen és 15 nap alatt törvényes időben panaszt emelt. Ennek folytán, minthogy a tárgyiratokból kitűnik, hogy M. község képviselőtestülete az 1883 : XX. t.-cz. 3. §-a és az 1886 : XXII. t.-cz. 120. §-a rendeletének figyelmen kivül hagyásával a kérdésben levő árverések módozait, feltételeit, határnapját s a kikiáltási árt az árverések megtartása előtt nem maga; hanem a községi elöljáróság állapította meg, minthogy továbbá a törvény emiitett követelményének mellőzése nem tekinthető pótoltnak az által, hogy a képviselőtestület, valamint az alispán az árveréseket, illetve az azokra alapított bérszerződéseket utólagosan jóváhagyta : a panasznak helyt adni és az árveréseket a bérszerződésekkel együtt hatályon kivül helyezni kellett annál is inkább, mivel az a kikötés, melyet az alispán a panaszló fél bérszerződésére vezetvén, a községi elöljáróság az utolsó árverés feltételei közé szintén bevett, t. i., hogy a bérlő köteles a vadászatot a község vadászatkedvelő lakosainak megengedni, a vadászati törvény czélzatába ütközik, amennyiben a vadállomány kimélése szempontjának nem felel meg s a vadászatot annyira