Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

164 bizottsága által 1900. évi november hó 5-ről 390. szám alatt másodfokban hozott határozat ellen benyújtott birósági panaszát — melyet a város főispánja, mint a közigaztási bizottság elnök 1901. évi január hó 11-ről 14/29 kbiz. szám alatt terjesztett fel ide — az 1896: XXVI. törvényczikk 33. és 34. §§-aiban reáruházott jognál fogva 1901. évi márczius hó 12-én tartott nyilvános ülésében irásbelileg tárgyalván, a felett a következő Ítéletet hozta : A magyar királyi közigazgatási bíróság a panaszt elutasítja. Indokok: Panaszló panasziratában azon indokból kéri a reá cselédei állami adója után 1895—1899. évekre kivetett községi pótadók törlését, mert törvényhatósági joggal felruházott városokban az útadó községi pótadó jellegével bir, minthogy pedig a cselédek a törvény értelmében utadómentesek: ebből önként következik, hogy a cselédekre községi pótadó jogosan sem az egyik, sem a másik alakban ki nem vethető. A közigazgatási bíróság a panasz ezen indokát magáévá nem tehette, mert habár az útadó törvényhatósági joggal felruházott városokban a községi pótadó jellegével bírónak tekintendő: a cselédeknek törvénybiztositotta utadómentességéből azoknak a többi községi pótadók alól leendő felmentésére jogérvényes következtetést vonni nem lehet annál kevésbbé, minthogy az 1886 : XXII. törvényczikk 130. §-ának rendelkezései a .nevezett városokra különben sem terjednek ki. Ezeknél fogva a panaszt annyival inkább el kellett utasítani, minthogy a gazda egyébként is joggal bir arra, hogy reá cselédei állami adója után kivetett pótadót — melyért a községgel szemben kétségen kívül őt terheli a felelősség — az illető cselédek béréből levonhassa.