Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)
L57 hető ki s sem ezen, sem más törvény nem tartalmaz oly rendelkezést, hogy községi kiadásokra szükséges összeg a községi adónak az állami adó arányában való kivetése helyett valamely más vagyon, nevezetesen a házi állatokra kivethető adóból lennének fedezhetők. A törvényhatósági bizottság ezek szerint a törvény rendelkezéseinek megfelelően határozott, midőn a házi állatokra községi adónak kivetését nem engedélyezte, ugyanezért az ezen határozat ellen intézett panasznak hely adható nem volt. 34. Olynemü egyezség, melynek értelmében községi birtokosok és jogutódaik a községi terhektől örök időkre felmentetnek: joghatálylgal nem bir. 913/1900. K. sz. Ő Felsége a Király nevében a m. kir. közigazgatási bíróság Cs. Károly községi pótadó ügyét, melyben a közigazgatási bizottság 1899. évi augusztás hó 14. napján 1349. szám alatt határozott, Cs. Károly által ugy saját, mint az általa képviselt d.-i ev. ref. egyház nevében beadott panasz folytán 1900. évi szeptember hó 25. napján tartott nyilvános ülésben vizsgálat alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási bíróság a panaszt elutasítja. Indokok: Panaszos a fentidézett határozat ellen, melylyel községi pótadó törlése iránti kérelmével elutasittatott, azért él panaszszal, mert bírói egyezség szerint a d.-i földes urak azon földjeiket, melyek az egyezségben felsorolva vannak, D. községnek teljes tulajdoni joggal átengedték, melynek ellenében a D. községi volt földesurak felmentettek mindazon terhek hordozásától, melyet különben mint ottani lakosok és birtokosok teljesíteni kötelesek volnának. Tekintve tehát egyfelől, hogy a község az egyezségben átengedett ingatlanokat, mint tulajdonát birja és használja, másfelől hogy panaszos földesúri jogutód, az egyház földesúri minősége pedig nem vitatható: a községi adó előírását mindaddig, mig a község az ingatlanok tulajdonában van, teljesen jogosulatlannak tartja. A m. kir. közigazgatási bíróság azonban a panaszirat