Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

153 Indokok: Az 1886: XXII. t.-cz. 130. §-ának 4-ik bekezdése szerint a belrendörség és a közbiztonságra vonatkozó községi kiadásokra csakis a föld-, bánya-adó és a pusztai haszonbérlők ezen haszonbérlet után fizetett kereseti adójára nem vethető ki községi adó, mig az egyenes állami adók többi nemeire az ezen harmadik csoporthoz tartozó községi adó kivetendő, tehát a nem pusztai, hanem a község határához tartozó külső földek haszonbérlői a reájuk kivetett államkereseti adó arányában ezen községi adót fizetni kötelesek, mit bizonyit ezen 130. §. 6-ik bekezdése, mely szerint a gazdászati és mezei felügyeleti költségekhez való hozzájárulás alól a községben levő, vagy a községhez tartozó földbirtoknak tulajdonosai mentesittetnek, tehát ha a 4-ik bekezdésben foglalt rendelkezés átalában a földbirtok haszonbérlőire kiterjedne, akkor azok nem azzal a megszorítással, hogy a pusztai haszonbérlők, hanem, mint a 6-ik bekezdésben, átalában mint a földbirtok haszonbérlői jelöltettek volna meg olyanokul, kik ezen harmadik csoportba sorozott községi adót fizetni nem tartoznak. K. Imrének N. községbeni haszonbérlete a főszolgabírónak 1368/899. számú hivatalos jelentése szerint nem praedialis puszta, ennek ezen minősége állitva sincs, hanem a község határához tartozó rész, mely után az eddigi haszonbérlők is mindig járultak a harmadik csoporthoz tartozó kiadásokhoz községi adóval, miért is ezen községi adó fizetésére nevezett panaszlottat kötelezni kellett, nem képezvén a fizetési kötelezettség alól való felmentésére törvény szerint indokot a panaszolt határozat azon érvelése, hogy a haszonbérelt birtok a község belterületétől több kilométernyi távolságra fekszik s a belrendörség hasznát panaszlott nem veszi, mert a törvény határozott rendelkezésével szemben ezen méltányossági okok figyelembe vehetők és igy iránytadók nem lehetnek. 31. A községi és a törvényhatósági pótadó alapját a folyó évre, azaz a pótadó kivetésének évére kirótt állami adó képezi. 1147/1900. K. szám. 0 Felsége a Király nevében a magyar királyi közigazgatási biróság R. Bernátnak a reá H.