Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

126 A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt ad, Sz. vármegye közigazgatási bizottságának 1898. évi február 8-ikán 141/129. sz. alatt hozott határozatát hatályon kivül helyezi s sz.-i vasút részvénytársaságot a Sch. Sándor és b. V. Béla felügyelő bizottsági tagok tiszteletdijai után fizetett állami adó arányában kivetett községi pótadó megfizetésére kötelezi. Indokok: A panaszszal megtámadott határozat a sz.-i vasút részvénytársaságot Sch. Sándor d.-i és b. V. Béla zs.-i lakosoknak, mint a nevezett részvénytársaság felügyelő bizottsági tagjainak tiszteletdijai után D. város adóhivatalánál előirt egyenes állami adó alapján kivetett községi pótadó fizetésének kötelezettsége alól abból az indokból mentette fel, mert nevezett egyének D. városának sem lakosai, sem birtokosai közé nem tartoznak. A községekről szóló 1886. évi XXII. törvényczikk 130. §a szerint'a községi adók kivetésének törvényes alapját az ott felsorolt egyenes állami adók képezik; melyek között a kereseti adó is foglaltatik. Jelen esetben a községi pótadó kivetésének alapjául szolgált kereseti adó fizetésére az 1875. évi XXIX. törvényczikk 16. és 32. §-ai; illetőleg az 1880. évi LX. törvényczikk 1. §-a szerint maga az emiitett vállalat levén köteles, az ezen állami adó arányában az 1886. évi XXII. törvényczikk 130. §-a alapján kivetett községi pótadó is magától a szóban forgó részvénytársaságtól jogosan követeltetett. A részvénytársaság azon ellenvetése, hogy a tőle követelt pótadóból Sch. Sándor és V. Béla felügyelő bizottsági tagok tiszteletdijai után kirovott állami adó arányában kivetett községi pótadó azért nem volna követelhető, mert az emiitett felügyelő bizottsági tagok nem a vállalat székhelyén laknak, a fentebb idézett törvényes rendelkezéseken kivül figyelembe még azért sem jöhet, mert a községi törvényben megjelölt állami egyenes adók községi pótadó kivetésének alapjául szolgálnak az esetben is, ha az adófizető a községnek sem lakosai, sem birtokosai közé nem tartozik. Kétségtelenné teszi ezt a községi törvény IV. fejezete, melyben az adófizetés által nyújtott politikai jogok szabályoztatnak, melynek során (33. §.) kimondva van,