Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

5 akár ezen községnek beleegyezésével itt illetőségét föntartotta volna, valamint beigazolva lett az is, miként nevezett K.-án több mint két évtizeden át folytonosan lakott, s hogy 1882—1886. években K.-án állami és községi adót fizetett s hogy K. városa ellenében az 1886. évi XXII. t.-cz. 9. §. b) és c) pontjaiban megállapított kifogásokat nem érvényesitette. Az 1886. évi XXII. t.-cz. 10. §-ában az illetőség megállapítására nézve megszabott ezen föltételek és kellékekkel szemben nem vehette e biróság figyelembe a panaszban fölhozott azon körülményt, hogy amaz állami adó, melynek alapján az 1882—1886. években községi adó kivetve lett, néhai D. Jánosra cselédje után Íratott elő, s hogy miután az 1875. évi XXIX. t.-cz. 11. §-a szerint a gazda az ily adót csak előlegezni tartozik, de az a cselédet terheli, melyet annak béréből a gazda le is vonhat; ez az idő az illetőség megállapításánál figyelembe nem jöhet, s e szerint D. János az 1886. évi XXII. t.-cz. 10. §-a alapján pusztán K.-án való lakása által itt adót nem fizetvén, illetőséget nem szerzett volna, mert igaz ugyan, hogy az összeírás szerint néhai D. János egy nőcseléd után lett évi 2 frt I. osztályú kereseti állami és 40 kr. községi pótadóval megróva, mind a mellett, miután az adóköteles cseléd sem az összeírásban, sem az adólajstromban megnevezve nincs s miután a házi cselédek általában nem egész évre szegődnek s így a gazdák váltakozva fogadnak föl cselédeket, az ily adónál meg nem állapitható, hogy a váltakozó cselédek melyikét s azok közül egyiket, vagy másikat mily arányban terheli a kivetett adó, de ezen felül ugy az állami, mint a községi pénztár az ily adókat, miután az 1875. évi XXIX. t.-cz. 11. §-a határozottan azt rendeli, hogy a cselédek és segédmunkások kereseti adóját a munkaadók fizetik, a cselédtartótól hajtja be s igy ezekkel szemben a gazda a kötelezett, s az ily adó ö reá van kivetve, az ő terhére előírva, az illető pénztárba általa fizetendő be, esetleg a behajtási eljárás ellene foganatosítandó, tehát az ő terhét képezi, csupán megtérítési igénynyel bir a cselédjével szemben s igy akkor, a midőn néhai D. János a kivetett városi adót befizette, ő járult a város közterhei viseléséhez s ezen adófizetés, valamint az állandó s