Gyurits Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1899-1903. években érkezett ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, kiegészítve egyes fontosabb, a feldolgozás tartama alatt hozott határozatokkal (Budapest, 1905)

49 1)9. Kártérítési igény beszámítása az engedményessel szemben. Felperes nem állott közvetlen szerződéses viszonyban az alperessel, hanem mint felperesnek engedményese lépett fel alperessel szemben, aki beszámitani kivánta a kereseti követelésbe azt a kárt, melyet az által szenvedett, hogy a felperes jogelődének alkalmazottai az árut hiányosan csomagolták. A törvényszék a beszámitási kifogásnak helyet adott, mert jogszabály az, hogy az engedményező irányában fennálló kifogás az engedményessel szemben is sikerrel érvényesíthető. (1903. E. 421.) 1(K). Megrendelés nélkül küldött áru átvételének megtaga- , dásáról értesítés. A vevő 10—15 üveg pezsgőt rendelt azzal, hogy ha a vevő többet küld, nem fogja átvenni. Az eladó 30 üveget küldött. A vevő ily esetben — meg nem rendelt áru küldéséről lóvén szó — kötelességének eleget tett azzal, hogy ha az eladót az áru át nem vételéről a számla visszaküldése mellett értesitette ós közömbös, hogy az eladó ezt az értesítést megkapta-e vagy nem V (1903. E. 121.) 101. Az át nem vett áru elraktározása. (K. T. 352. §-a.). A vevő az ám átvételét megtagadván, az eladó azt — nehogy a vasút elárverezze — visszahozatta és elraktározta; ez az eljárása nem tekinthető olyannak, mintha az áruval mint sajátjával rendelkezett volna, mert az eladó a K. T. 354. §-a szerint az át nem vett árut ott raktározza be, ahol jónak látja s a vevő a felmerült fuvar- és raktárdijat megtéríteni tartozik, hacsak nem igazolja, hogy az eladó a K. T. 271. §-ával kötelességévé tett rendes kereskedői gondosságot megszegte. (1899. D. 220. Tábla II. Gr. 64/99.) 102. Átvevő felelőssége a megrendelés nélkül küldött áruk vételáráért. Az áru átvevője felelős a vételárért, ha azt átvette, még akkor is, ha azt meg nem rendelte s nem áll az, hogy oly esetben, ha a megrendelés nélkül küldött áru felhasználtatott, az áru küldője vételárat nem, hanem csak kártérítést követelhet. (1899. D. 77.) 4