Gyurits Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1899-1903. években érkezett ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, kiegészítve egyes fontosabb, a feldolgozás tartama alatt hozott határozatokkal (Budapest, 1905)
38 minőségi kifogás — amennyiben az áru a rendelésnek nem felel meg, — aK. T. 348. §. alapján esetleg csak a vételár aránylagos leszállításának és kártéritésnek követelésére adhat a vevőnek jogot. Jogszabály ugyanis az, hogy a vevőnek a rendelkezésre bocsátás által oly helyzetbe kell hozni az eladót, hogy ez az áruval rendelkezhessék is ; a vevő csak annyiban korlátozhatja az eladót az áruról való rendelkezésben s csak annyiban tarthatja meg az árut, amennyiben arra a rendelkezésre bocsátás mellett is megtartási jogot érvényesíthet. Azonban a megtartási jog törvényes feltételét a K. T. 309. §. tüzetesen meghatározza s a törvényben meghatározott előfeltétel nélkül ilyen jog nem gyakorolható. (1903. E. 97.) 71. Kifogásolt áru visszaküldése. Á vevő helyi vétel esetén sem hagyhatja az eladót az áru sorsa iránt hosszabb ideig kétségben; de nincs joga a kifogásolt árut az eladó költségére rögtön vissza küldeni sem, hanem annak megőrzéséről egyelőre gondoskodni tartozik, a jogellenes visszaküldés költsége tehát az eladó terhére nem eshetik. (1901. E. 74.) 72. Az áru jogtalan visszaküldése. A kellő időben és módon rendelkezésre nem bocsátott árut nincs joga a vevőnek ennek beleegyezése nélkül visszaküldeni; ily esetben a vevő a vételár megfizetése alól csak akkor szabadul, ha az eladó az árut visszaveszi. (1901. E. 104.) 73. A megrendeltnél több áru küldése. Felperes az alperes által küldött 5 — 600 liter bor helyett 1266 litert küldött ós követelte az egész mennyiség átvételét, ennek megtagadása következtében pedig az egész küldemény vételárát. Keresetével e]utasíttatott, mert teljesítést csak az követelhet, aki a maga részéről szerződésszerűen teljesít; felperes pedig, mikor az egész küldemény átvételéhez ragaszkodott — jóllehet a megrendeltnél, a megengedettnél jelentékenyen több árut küldött — épen nem mutatott készséget szerződésszerű teljesítésre. (1899. D. 163.)
