Gyurits Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1899-1903. években érkezett ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, kiegészítve egyes fontosabb, a feldolgozás tartama alatt hozott határozatokkal (Budapest, 1905)
24 23. „Fix"- és „prompté-ügylet közötti külömbség. A K. T. 355. §-ában meghatározott fix-ügyletek fogalma alá csak azok az ügyletek tartoznak, melyeknél a teljesítési határidő oly lényeges feltétele magának a szerződésnek, hogy a későbbi szállitás nem is tekinthető a szerződésnek megfelelő szállításnak. Egymagában a „prompt" kifejezés még nem minősiti az ügyletet határidőhöz kötött ügyletté, hanem csak olyanná, melyre nézve a felek jogainak és kötelezettségeinek elbírálásánál nem a K. T. 355., hanem annak 353. és 354. §-ai nyernek alkalmazást; ily esetben pedig az eladó mindaddig szerződésszerűen teljesíthet, míg a vevő a vételtől elállását vele nem közli és nincs joga a vételtől elállani az áru kézhezvétele után. (1900. E. 369.) 24. A K. T. 354. §-ában meghatározott értesítési kötelezettség csak abban az esetben nem terheli a késedelmes eladóval szemben az elállani kivánó vevőt, ha a 355. §-ának esete (fixügylet) forog fenn. A megrendelésnél használt „prompt" vagy más hasonló értelmű szó azonban magában véve az ügyletet nem teszi fix-ügyletté, hanem csak akkor, ha a felek kikötötték, vagy a fenforgó körülményekből, az ügy természetéből lehet következtetni a felek azon akaratára, hogy az ügyletet érvénytelennek tekintik, ha a meghatározott időben a teljesítés meg nem történik. A K. T. 265. §-ában foglalt jogszabályt sértette meg tehát az I. bíróság akkor, mikor a megrendelőjegyben foglalt „prompt" szónak azt az értelmet tulajdonította, hogy a felek fix-ügyletet akartak kötni és ebből folyólag mellőzte a 354. §-ban foglalt jogszabályt, holott nem vitás, hogy vevő a késedelmes eladót a szerződéstől való elállási szándékáról nem értesítette, sem az utólagos teljesítésre határidőt nem engedett. (1903. E. 460.) 25. Vétel létrejötte üzleti összeköttetésben álló felek között. K. T. 336. §. Ha egymással üzleti összeköttetésben álló felek között a vétel tárgyát képező áru ára szóba nem kerül, ez nem jelenti azt, hogy a vétel létre nem jött; hanem — amennyiben egyébként megállapodásra jutottak — csak azt, hogy kölcsönösen elfogadták a szokásos árt. (1899. E. 120.)
