Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak, nemkülönben más legfelsőbb foku itélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet (Budapest, 1912)

354 Btkv. 333. §. 1250. Egy és ugyanazon alkalommal, ugyanazon tulajdonos kárára elkövetett több lopás egy lopást alkot. Mikor vádlottak első izben elkövették a B. T. K. 336. §-a 3. pontjában meghatározott lopás bűntettét, egy három korona értékű, lánczot is elvittek az udvarról, tehát záratlan helyről. A láncznak ugyanazon egy alkalommal ugyanazon helyről és ugyanazon tulajdonostól való elvitele magában különálló bűncselekményt nem képez, hanem beleolvad az azon alkalommal elkövetett és súlyosabb beszámitás alá eső lopás bűntettének tényáiladékába is, vádlottak irányában a lopás vétsége is külön megállapítható nem lévén, ebben a vétségben bűnösöknek való kimondása mellőztetett. (Guria 10477. sz. 1900 decz. 27.) 1251. Ugyanazon ingóknak előző elrejtése (egyszerű lopás) éa utóbb betöréssel való elvitele (336. §. 3. p.) egy folytatólagos bűntett. Vádlott B. S. sértett záratlan udvaráról egy harapófogót, egy pár csizmatalpat és pipát szárostól a sértett beleegyezése nélkül ellopott s ezen dolgokat a hálóhelyéül szolgáló istállóban a végleges magával vitel czéljából elrejtette, majd ezen elrejtett dolgok elvitele végett 1892. október 10-én a káros által időközben bezárt istálló ajtaját feltörvén, az elrejtett dolgokat elvitte. C: Eme tényekből az következik, hogy a vád alapjául szolgáló tett a kérdéses dolgok jogtalan eltulajdonitására irányuló czélzat s kivitel egységénél fogva egy egységes s folytatólagos ténykedésben nyilvánuló cselekmény, vagyis a bezárt istálló ajtajának feltörése után megvalósított súlyosabb beszámitás alá eső és a Btk. 336. §-ának 3. pontja szerint minősülő lopás bűntettének s nem egyszersmind egy különálló más bűncselekmény, t. i. a lopás vétségének tényálladékát állapitja meg, miután a kérdéses dolgoknak a sértett nyitott udvaráról való előző elvitele s azoknak a végleges magával vitel czéljából az istállóban eszközlött elrejtése a súlyosabb beszárnitásu későbbi cselekménybe beolvadt. (1904. jan. 7. 115. sz.) 1252. Azon esetben, melyben a tettes a K. B. T. K. 126. §-ában meghatározott lopás elkövetése czéljából a magánlaksértés vétségét is elköveti — feltéve, hogy mindkét törvénysértés idő és véghezviteli módozat tekintetében elválaszthatatlan összefüggésben van egymással, — a B. T. K.-ek két külön rendelkezésének, habár az egységes czél által összefoglalt megsértése forogván fenn, a B. T. K. 95. §-ában meghatározott eszmei bűnhalmazat állapítandó meg. (51. sz. curiai döntvény.) Tekintve, hogy másnak lakásába, vagy ahoz tartozó helyiségbe, az abban lakónak vagy a lakással rendelkezőnek akarata