Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak, nemkülönben más legfelsőbb foku itélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet (Budapest, 1912)

334 Btkv. 323. §. 116C. Személyes szabadság korlátozása az által, hogy a közgyűlési elnök akadályoztatott az elmenetelben mindaddig, mig tisztéről le nem mondott. (Ouria 7933. sz. 1904 szeptember 27.) 1167. A ki a végrehajtóra reázárja az ajtót ugy, hogy a szobából távozni nem tud, e §. alapján büntettetett. Budapesti tábla: A B. T. K. a hatóság elleni erőszak ismérveit világosan meghatározza, s a B. T. K. 165. §-ába ütköző bűntettre nézve kimondja, mikép azt csak az az egyén követi el, a ki valamely hatóságnak közegeit a törvény vagy a hatóság meghagyásának végrehajtásában erőszak vagy fenyegetés által akadályozza. Tekintve, mikép nem is állíttatott, hogy vádlott a lakásán megkisérlett árveréskor veszélyes fenyegetéssel élt, az a kérdés merült fel, vájjon nem-e ismerhető fel vádlott cselekményében a hatóság elleni erőszak tényálladékát megállapító erőszak? Nem szenvedhet ugyan kétséget az, hogy vádlott ama cselekményében, hogy szobaajtaját a végrehajtóra és magára rázárván, azt egy ideig zárva tartotta, az erőszak, bár némileg, de csekély mérvben nyilvánult, hogy T. Mihály végrehajtónak könnyen módjában állott az üvegajtón keresztül a vele jött s rendelkezésére állott rendőrt segítségül hivni és a czélba vett hivatalos eljárást keresztülvinni: a vádlott terhére eső erőszakot jelen esetben a hivatalos eljárás abbanhagyásának okául elfogadni nem lehet. Vádlott cselekményében tehát a B. T. K. 165. §-ában felsorolt lényeges ismérvek egyike sem lévén feltalálható, ellenében a hatóság elleni erőszak tényálladéka megállapítható nem volt. Mivel azonban vádlott maga beismerte azt, hogy ő a végrehajtóra és magára az ajtót bezárta, nyilván az eset lefolyásából okszerüleg következtethető, abból az indokból, hogy az árverés megtartása meghiusittassék, s tényleg a végrehajtót személyes szabadságától megfosztotta; tekintve, hogy az, mikép a végrehajtó személyes szabadsága csak rövid időre volt korlátolva, csak enyhitő körülményt képezhet; mindezeknél fogva jogszerüleg beigazolva van, hogy vádlott, ki T. Mihály végrehajtót akarata ellenére a szobában bezárva tartotta és a szoba ajtaját csak szóváltás után nyitotta ki, a B. T. K. 323. §-ába ütköző vétséget követte el. Guria helybenhagyja. (3402. sz. 1888 deczember 19.) Azonos: G. 1904 január 13. 329. sz.) 1168. Férj nincs jogositva tőle különváltan élő nejét akarata ellenére magával vinni, illetve magánál tartani. Bűnösség. (Curia 2016. sz. 1902 márczius 5.) Azonos: C. 1907 május 15. 4771. sz. 1169. A ki valakit kocsijára felvesz és midőn az le akar szállani, meg nem áll, hanem toválbb hajt, a B. T. K. 323. §-a alapján bűnös. (Curia 5344. sz. 1903 június 10.)