Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-második fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

632 Polgári perrendtartás tek hozatalát megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmi siti s a keresetet felperesnek visszaadni rendeli. Indokok: Felperes abból a czélból kérte 30 év előtt ismeretlen helyre eltávozott szüleinek, úgyszintén R., T. és J. testvéreinek holttányilvánitását, hogy felvehesse azt az 1200 K-t, mely őt, mint az 1909. évi deczember hó 11-én elhalt A. nevü nőtestvérének egyedüli örökösét megilleti. Minthogy azonban a liolttányilvánittatni kért alperesek, a 45,305/910. számú kérvényhez F) alatt csatolt helyhatósági bizonyítvány szerint, partschendorfi illetőségűek és igy ausztriai honosok, azt pedig nem is állitotta a felperes, de a pernek egyéb adataiból sem tűnik ki, hogy az alperesek a magyar állampolgárságot megszerezték, vagy hogy eltűnésüket megelőzőleg Magyarországban laktak volna; minthogy továbbá a holttányilvánittatni kért alpereseknek Magyarországban vagyonuk nincs, illetve a felperes nem is állitotta, hogy azoknak itt vagyonuk volna és felperes nem is az alperesek vagyonában, hanem a néhai Sch. A. után maradt vagyonértékben való örökösödés czéljából kérte a holttányilvánítási eljárás megindítását: magyar biróságnak hatásköre arra, hogy az alpereseket ezen kereset folytán holttányilvánitsa, meg nem állapitható; mert magyar biróság rendszerint csak magyar alattvalót nyilvánithat holttá, s külföldit kivételesen csak akkor, ha annak utolsó rendes lakása Magyarországon volt, vagy itt oly vagyona volt, amelyre vonatkozólag az örökösödési kérdések szabályozása a holttányilvánítási eljárás folyamatbatételét szükségessé teszi. Lényeges eljárási szabályt sértett meg tehát az elsőbiróság, midőn a keresetet eljárás alapjául elfogadta, s a pert érdemben elbírálta, de lényeges eljárási szabályt sértett meg a másodbiróság is azzal, hogy az elsőbiróság által szabályellenesen hozott Ítéletet érdemileg felülbírálta. Miért is a kir. Curia az alsóbiróságok Ítéletének hivatalból felülvizsgált rendelkezéseit az Ítéletek hozatalát megelőző eljárással együtt az 1881. évi L1X. t.-cz. 39. §-ának e) pontja és 43. §-ának utolsó bekezdése alapján megsemmisítette s a keresetet felperesnek visszaadatni rendelte. (C. 1913. november 4. 1288/913, sz. III. pt.) Azon egyén holttányilvánitására, aki születési helyét tekintve nem magyar honos, s aki Magyarországon rendes lakással sem birt, a magyar bíróságok még akkor sem illetékesek, ha javára valamely magyar bíróságnál ivq>9 vagyon letétileg kezeltetik. Dtár IV. f. VI. 93.