Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-második fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

628 Polgári per rendtartás és a meggyőződését előidéző okok felsorolásával állapította meg a tényállást arra nézve, hogy felperesek a bérleti szerződés 5. pontjának tilalmát meg nem szegték, mert mások részére szálló vendégeket nem j közvetítettek, s ebből a S. E. 197. §-a értelmében ehelyütt is irányadó tényállásból jogszabálysértés nélkül vonta le azt a jogi következtetést, hogy alperesnek az eme tilalom áthágásával elkövetett szerződésszegésre alapitott felmondása törvényes alappal nem birt, minek folytán alperes a bérleti viszonynak időelőtti jogtalan megszüntetéséből a felpereseket érő károsodásért felelősséggel tartozik. De alaptalan az alperesnek az a panasza is, hogy kártéritési felelőssége azért sem állapitható meg, mert felperesek a bérleményt 1912. évi augusztus 1-én jogfenntartás nélkül hagyták el és ettől kezdve bért nem fizettek. A felperesek ugyanis felebbvitelre tekintet nélkül végrehajtbatónak kimondott ítélettel köteleztettek a bérlemény átadására, a bérleményt ennek kényszerhatása alatt ürítették ki, mert a végrehajtást bevárni és ennek költségeit is viselni nem tartoztak; a birói Ítélet folytán kiürített és harmadik személyeknek bérbeadott és átengedett lakás és üzlethelyiségért további bérfizetést teljesíteni nem tartoztak, az alperesnek jogellenes ténykedéséből folyó kártérítési igényük pedig minden különös jogfenntartás nélkül érvényesíthető, mert arról kifejezetten .le nem mondottak. Ezekhez képest alperes alaptalan felülvizsgálati kérelmét a kir. Kúria elutasította és tekintettel arra, hogy a költségviselés kérdése a végitéletre tartozik, az ezúttal felmerült költségeket csak megállapította. C. 1914. nov. 25. G. 150/914. sz. Lásd a 635. §. miniszteri indokolását; továbbá Bp. T. G. 369/910. (Gr XVn. 539—542. 1.); C. G. 161/911. (Gr. XVIII. 513—514. 1.). 656. és 669. §§. 1053. Házassági perekben a házasság felbontására irányuló kérelem esetén az ellenfél nem védekezése nem menti fel a másik felet a bizonyitás kötelezettsége alól és a tárgyalás vezetésével megbízott biró ebben az esetben hivatalból a tényállást kideríteni tartozik. (C. 1914. decz. 11. 1245.) Ez megfelel a házassági perekben érvényesülő officialitás elvének. V. ö C. 473/912. OJi Dtár XIV. 296. 1.); C. 592/99. (Uj Dtár I. 25. 1.).