Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-második fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

575 hajtása a szabályok értelmében az alperes egyházi közigazgatási hatóságának a hatáskörébe van utalva s ennek intézkedései alapján történik anélkül, hogy az emiitett ténykedések körül felmerülő panaszok elbírálására a rendes biróság illetéke es volna. Ha pedig a peres zálogjoggal biztositott követelés kiszabására, biztositására és behajtására nézve az egyházi közigazgatási hatóság bir kizárólagos hatáskörrel, kétségtelen, hogy a kérdéses követelések fenn nem állásának, illetve meg; szünésének elbirálására s igy az annak biztositására szolgáló zálogjog törlésére nézve is ugyanaz a hatóság bir kizárólagos döntési joggal s az e kérdésekben felmerülő panaszok sem vihetők a rendes biróság elé; ezért alperes kifogásának helyt iidni stb. kellett. A szegedi kir. tábla: Az alperes hatásköri kifogását elveti. Indokok: Az 1868:IX. t.-c. 3. § szerint a gör. kel. vallásúak jogositva vannak ugyan egyházi ügyeiket az ország törvényeinek korlátai közt önállóan intézni s a király által jóváhagyandó szabályok szerint saját közegeik utján önállóan kezelni és igazgatni, azonban a király által 1868. aug. 10-én kibocsátott legfelsőbb rendeletben, melyben az önálló kezelésre és igazgatásra vonatkozó szabályok tüzetesen meg vannak határozva, s az eljárási szabályok meg vannak állapitva, nem foglaltatik rendelkezés arra nézve, hogy az egyházi tartozás erejéig a községi közigazgatási hatóság megkeresése folytán ingatlanra bekebelezett zálogjognak, a tartozás kifizetése folytáni megszűnte alapján kért törlése iránt elsősorban az egyházi hatóságnál terjesztendő elő a kérelem, s csak ennek sikertelensége esetén vehető igénybe a rendes bírói eljárás, ami még abból sem következtethető, hogy az idézett rendelet I. B. 10. §. b) p. és 14. §-a, valamint az 1508/76. sz. M. E. rendelettel közzétett 1876 aug. 26-án kelt legfelsőbb elhatározás 2. p. értelmében a gör. kel. szerb egyházban a papibér kivetése az egyházi és politikai közig, hatóság hatáskörébe tartozik. Ugyanis abból, hogy a zálogjoggal biztositott követelés kiszabására nézve a közig, hatóságnak van kizárólagos hatásköre, még nem következik az is, hogy az ily természetű követelések biztositására szolgáló zálogjognak a követelés megszűnte alapján kért törlése iránti ügyben a rendes bíróságoknak bíráskodási hatásköre nincs, avagy hogy a polgári pert az egyházi közig, hatósági eljárásnak kell megelőznie; mert annak a tisztán magánjogi kérdésnek elbírálása, hogy