Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

Hitfelekezeti adó. 53 Mz az egyházi szolgáltatások kirovása és megállapítása tekintetében minő jogkörrel bír. Ugyanis a közigazgatási hatóságok végrehajtás iránti intézkedésének törvényszerű alapját, vagyis előfeltételeit, amint az már hivatali elődömnek fentebb idézett 15,664/1898. számú határozatában is kimondatott, nem az egyházhatósági megkeresés, hanem az egyházhatóság által törvényszerűen hozott és jogerőre emelkedett marasztaló határozat képezi. Ehhez képest azoknál az egyházaknál, melyek az egyházi szolgáltatások kivetésére és megállapítására törvényes joggal bírnak és amelyeknél az alsóbbfoku egyházi hatóságok részéről szenvedett jogsérelmek a fellebbviteli egyházi hatóságok által orvosolhatók: a jogerős egyházi határozatot el kell fogadni végrehajtható közokiratul még akkor is, ha az érdekelt fél a tartozás összege ellen kifogást tesz. így van ez pl. a protestáns felekezeteknél és főleg a reformátusoknál, kiknek uj egyházi törvénye kifejezetten kimondja, hogy «az állam és hatóságai az egyházi határozatok és Ítéletek érdemi részét nem vizsgálhatják felül, csak abból a szempontból, vájjon az az ügy, melyre a határozatok és ítéletek vonatkoznak, nem a világi hatóság ügykörébe tartozik-e» (T. tcz. 5. §. 6. bekezdés H. T. 1907. évf. 572. lapon.) Ellenben azokkal az egyházakkal szemben, amelynek nincs törvényesen szabályozva ama joguk, hogy híveikre egyházi tartozásokat jogérvényesen és véglegesen kiróhassanak, az államhatalom, illetőleg a közigazgatási hatóságok beavatkozásának a szóbanlevő tartozások behajtásánál ezen okból érvényesülnie kell. Áll ez elsősorban a katholikus egyházra, melyre nézve a kir. Kúria is 30. számú döntvényének indokolásában, régi gyakorlatra való hivatkozásképen akként nyilatkozott, hogy a párbérszolgáltatás iránti ügyek, amennyiben a párbér jogalapja nem vitás, rendszerint közigazgatási uton intéztetnek el. Az eljárás egyszerűsítése érdekében megengedhető, sőt rendszerint kívánatos is, hogy az erre illetékes közigazgatási hatóságok bármely bevett hitfelekezet megkeresésére a végrehajtást nyomban elrendeljék, de ez az elrendelés a fentebb mondottakhoz képest csak feltételes jellegű és az érdekelt fél felszólalására a fentebb mondottak keretén belül, ha a végrehajtás elrendelése nem feltétlenül alkalmas végrehajtó közokirat alapján történt, a végrehajtást nyomban be kell szüntetni és az ügyet közigazgatási uton érdemlegesen meg kell bírálni, ha az érdekelt fél csupán a végrehajtás tárgyát képező követelés üsszege ellen tett kifogást. Ezt kívánja kifejezni az a kijelentés, hogy «az egyházas a közigazgatási hatóságok párhuzamosan járnak el», ami any-