Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

Vadászati ügy«kben. 37 fizetésére vagy előlegezésére a közös birtokosok az 1898 : XIX. t.-cz. szerint a gazdasági ügyek vitelére történt szervezettségükben köteleztettek. Törvényes jogszabály szerint pedig az ilyen birtokrendezési költségek nem tartoznak a közös birtokosokat, mint ilyeneket, terhelő közös költségek közé. Az 1903: XXXIX. t.-cz. 4. és 8. §-aiban nyert felhatalmazás alapján az igazságügyminiszter által 30/909. szám alatt kibocsátott, a birtokrendezési ügyekben követendő eljárásról szóló rendelet 188. és 189. §-ai, valamint a 60/909. szám alatt kibocsátott, a birtokrendezések költségeinek kivetéséről, beszedéséről, behajtásáról és kezeléséről szóló rendelet 3. §-a szerint, arányositás esetén a rendezés költségeit mindegyik érdekelt fél a közösből neki jutott birtok vagy illetmény területe arányában viseli, a költségek előleges fedezése végett pedig az eljáró biró előirányzatot készit s a szükséges összeget az arányositás által érdekelt birtokosoknak összes állami földadója arányában felosztva hajtják be. Ezek szerint a szóbanlevő birtokrendezési költség sem a birtokrendezési ügyben eljáró biróságnak különleges határozata folytán, sem törvényes jogszabály alapján nem tartozik a közös birtokosokat az 1898: XIX. t.-cz. szerint való szervezettségükben terhelő közös költségek közé. Következésképen ennek a költségnek fedezésére nincs helye az emiitett törvény 32. §-a szerint való járulékkivetésnek. Ezért a közös birtokosok határozatának ezt célozó megtámadott részét meg kellett semmisiteni. (Kb. 1913. évi 6503. sz.) V. ö. Kb. 68479/911. Ksz. (Uj Dtóx XIV. 40. 1.) s az itt felhívott joggyakorlattal. Birtokrendezés költsége mint dologi teher. Uj Dtár. X. 373. 1. Vadászati ügyek. 1883 : XX. t.-cz. 2. §. 52. Az önálló vadászterületen átfutó pályatestre és a hozzá tartozó ingatlanokra (anyagárkok stb.) vonatkozó vadászati jog a község vadászati jogával együttesen bérbe nem adható. Kb: Az 1883. évi XX. törvényczikk 2. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a 200 katasztrális holdra rugó, egy tagban, vagy összefüggésben álló ingatlanon a vadászati jog abban az esetben is önállóan gyakorolható, ha az ingatlant vasutak hasitják, azt jelenti, hogy a vasút tulajdonában levő ingatlan a vadászati jog gyakorlása szempontjából rendszerint beleolvad a környező vadászterületbe; amiből az következik, hogy az önálló vadászterületen átfutó pályatestre és a hozzá tartozó ingatlanokra (anyagárkok stb.) vonatkozó vadászati jog a község vadászati jogával együttesen bérbe sem adható.