Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

Törvényhatósági ügyekben. II A szabályrendeletnek azonban az önkormányzati hatáskör korlátai között kell maradnia, törvénnyel s a kormánynak hatályban levő szabályrendeletével nem ellenkezhetik és a községek önkormányzati jogát nem sértheti. A gnost emiitett szempontokból a törvény 11. §-a azt kívánja meg a szabályrendelet érvényességéhez, hogy azt az illető miniszter bemutatási záradékkal ellássa. E szerint a szabályrendelet létesitésénél az önkormányzatnak és az állami felügyeletnek joga akkép oszlik meg, hogy a törvényhatóságé az alkotás — a miniszteré az érvényességi záradék megadása vagy megtagadása. A miniszternek ez a felügyeleti joga nagyobb terjedelmű akkor, ha olyan szabályrendeletről van szó, amelynek megalkotását valamely törvény teszi a törvényhatóság kötelességévé. Ebben az esetben az 1886. évi XXI. törvényczikk 12. §-a már a subsidiárius alkotás jogát is megadja a miniszternek akkor, ha a törvényhatóság a szabályrendelet alkotása tekintetében való kötelességét megfelelően nem teljesiti. Joga van tehát a kormánynak a szabályrendelet hiányainak pótlására módositásokat vagy átalakitást kívánni. Ha pedig a szabály rendelet a törvénynek meg nem felel vagy alaki vagy tartalmi fogyatkozásai miatt ezután sem volna alkalmas, hogy jogszabályul szolgáljon vagy a törvényhatóság a szabályrendelet alkotását megtagadná: a kormány jogosítva van rendeleti uton intézkedni. A miniszter e kivételes jogának is elengedhetlen feltétele, hogy a miniszter észrevételeit előbb a törvényhatósággal közölje. A kérdésben levő ügyben a szabályrendelet megalkotása, a törvény parancsának a végrehajtása tehát; ha a törvényhatóság ezt egyáltalán nem vagy nem megfelelően teljesiti: a törvény végrehajtása érdekéből van szüksége a kormánynak arra a jogra, hogy a törvényhatóság mulasztását pótolja. A törvénynek ezekből a rendelkezéseiből világosan kiderül a jogi helyzet, tudniillik, hogy arra nézve, hogy a miniszter tehet-e módosító rendelkezést a törvényhatóság által alkotott szabályrendeleten: az a döntő, hogy törvény szerint köteles-e a törvényhatóság a szabályrendeletet megalkotni? Ha igen, akkor a miniszter, a törvényben megkívánt előzmények után, szükség esetén egyoldalúan is rendelkezhetik a törvényhatóság helyett, tehát a törvényhatóság nem megfelelő rendelkezésén módosítást is tehet. Ellenben, ha nem köteles a törvényhatóság szabályrendeletet alkotni, akkor a minisztert az alkotás joga nem illeti meg, vagyis a törvényhatóság által alkotott szabályrendelet***;-*