Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

178 Büntetötörvénykönyv. a mentelmi jog tekintetében a most idézet §-ban kifejezésre jutott meghatározással, sőt ellenkezőleg oly kiterjesztését nyújtja a kérdéses jog forgalmi körének, amely az illetékes tényezők nyilatkozatában megnyilvánuló jogi köztudatot törvényerejű jogszokássá tette. Kétségtelen azonban, hogy az országgyűlési tagnak cselekményei tekintetében fenálló ez a mentesség nem terjedhet ki mindazokra a — bármely jellegű, czélu és irányú — tettekre, amelyeket az országgyűlés illető házában és ülésén elkövet és pedig pusztán azért, mert azokat a jelzett helyen és alkalommal követte el. Maga az emiitett elvi jelentőségű határozat is kifejezésre juttatja, hogy a kérdéses mentesség csak arra terjed ki, ami': az országgyűlési tag «mint ilyen» mond vagy tesz. Úgyde a nemesség! jogra vonatkozólag általánosan elfogadott élvek értelmében ez a jog az országgyűlési tagnak csakis a törvényhozói munkakörben, hivatásának megfelelően történő részvétel során kifejtett és ezzel a részvétellel, illetőleg hivatáskörtei okszerű és szükségszerű összefügügésben levő ténykedésekre terjed ki. Ebben a munkakörben az országgyűlés tagját csak a házszabályok korlátozzák, ezek alapján őt az illető ház elnöke fegyelmi hatalmával ellenőrzi, sőt a szólásjoggal való visszaélést az illető ház megtorlás alá is vétetheti. Ezzel szemben a szóbanlevő intézmény czéljából és jogi természetéből és állam jogi szükségességének terjedelméből kifolyólag, amelyet a kérdéses intézmény betölteni hivatva van, feltétlenül kiesnek a mentesség alól a másnak életét és testi épségét fenyegető, közveszélyes ténykedések. De ki vannak véve mindazok a ténykedések is, amelyeket habár a törvényhozói hivatás betöltése körében is, de nyilvánvalóan telismerhetőleg nem ennek a hivatásnak okszerű és szükségszerű folyományaként követtek el. Minthogy pedig a \ ád tárgyául szolgáló tettlegesség nem hagy kétséget abban az irányban, hogy az a törvényhozói hivatás okszerű és szükségszerű folyományának nem tekintl ető, mert egyenesen az emberi életet és testi épséget fenyegető közveszélyes ténykedés: a kir. törvényszék ngy találja, hogy a vádbeli cselekmények nem tartoznak azok közé, amelyek a kér viselőház kizárólagos elbírálásának volnának fentartva. Ellenkezően a bircsag ugy találja, hogy a vád tárgyává tett cselekmények olyanok, amelyekre nézve a képviselői immunitás egyáltalán nem zárja ki a bűnvádi eljárást, habár annak megindítását a képviselőház engedélyéhez köti. És