Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

174 Büntetőtörvénykönyv. Vádlott tehát nem adott arra utasítást a sértettnek, hogy ez a búzát őrlő kerekeknél valami feladatot teljesítsen, a malomban huzamosabb időn át segédmunkásként dolgozott sértett pedig bizonyára bírt annyi tapasztalattal, hogy a működésben levő őrlőkerekek közelébe való férkőzés veszéllyel jár s ott elővigyázatra van szükség, a kir. tábla által valóknak elfogadott e tények alapján a kir. Curia is ugy van meggyőződve, hogy vádlottat oly ténykedés avagy mulasztás, mely a baleset bekövetkezésével okozati összefüggésbe lenne hozható, nem terheli. (C. 1913 szept. 24. 6528/1913. II. Bt. szám.) Lásd a 315., 376., 382. sz. eseteket; és C. 6674/910. I. Bt. (Gr. XVI!. 387. 1. 377. I. A Btk. 290. §-a alá eső és a 291. §. szerint minősülő gondatlanságból okozott emberölésben bűnös a szülésznő, aki a szülő nőt a megengedett időnél előbb hagyta el, a vérzés elállításáról és orvosi segély kirendeléséről nem gondoskodott, minek eredménye lett, hogy a sértett elvérzett. — II. A kir. Curia felülvizsgálja, vájjon helyesen mellőzte-e az alsóbiróság a szülésznői foglalkozás gyakorlatától való eltiltást. — III. Mellőzték a szülésznői foglalkozás gyakorlatától való eltiltást, mikor a vádlott a vádbeli esettől eltekintve, szülésznői teendőit és hivatását kellő szakértelemmel és eredményesen tölti be. (C. 1913 okt. 8. 6836/1913. sz. a. I. Bt.) Ad I. V. ö.: C 4453/911. II. Bt. (Gr. XVIII. 368. 1.). Pécsi T. 809/ÍM)C> (Uj Dtár VIII. 2-78. 1.). Ad Dl.: C. 2717/91. (Uj Dtár VIII. 286. 1.). 378. I. A Btk. 438. §-a alá esik a vasúti üzemvezetőnek az a cselekménye, hogy előirás ellenére elnézte a vonatoknak a sötétség beálltával parancsoló szükség nélkül való közlekedését és emellett az óvóintézkedések megtételét ellenőrizni elmulasztotta, minek folytán a vonaton volt személyeket a megsérülés veszélyének tette ki. — II. A Btk. 290. §-a alá eső vétségben bűnös a vaspálya-tulajdonos, aki üzemvezetőül a szükséges képesítéssel nem biró egyént alkalmazott és eltűrte annak oly mulasztásait, amelyeknek következése a vaspályán levő személyek veszélyeztetése, illetőleg pusztulása volt. (C. 1913 november 18. 7738. szám.) Ad I. Lásd a 432—434. sz. eseteket. 379. Gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt elitélték a vádlottat, aki a néhai sértettel arra fogadott, hogy ez egy liter pálinkát egyhajtásra megiszik, ami meg is történt; az erős pálinkának egyszerre való elfogyasztása által előidézett heveny alkoholmérgezés halált idézett elő. (C. 1914. február 18. 1163. szám.) Hasonló C. 1914. január 28. 619. sz. Lásd a 380. sz. esetet és C. 472/98. (Uj Dtár VEI. 283. 1.)