Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

260. 165 A kereskedelemügyi m. kir. miniszter által az 1897. évi 58,654. számú rendelettel az 1907. évi XLIX. tc.-ben nyert felhatalmazás alapján^ kiadott ,,Vasnti szolgálati rendtartás" 1. §-ának első bekezdése szerint ez a rendtartás a magyar szent korona országainak területén üzemben tartott összes közforgalmú géperejű vasutakra és alkalmazottaikra kiterjed és a rendtartás 2. §-ának utolsó bekezdése szerint mind az állandó, mind az ideiglenes személyzet tagját a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából ugyanazon elbánásban kell részesiteni, mintha közhivatalnokok lennének. Ehhez képest D. J.-t, a kassa-oderbergi vasnt pályafelvigyázóját közhivatalnoknak kell tekinteni. Minthogy pedig a vád tárgyává tett azok a tényállítások, amelyek a vezérigazgatóhoz intézett levélben foglaltatnak, hivatali kötelességekre vonatkoznak és olyanok, amelyek valódiságuk esetében bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vonnának maguk után, minthogy közhivatalnok ellen hivatali kötelességeire vonatkozóan állított oly tény miatt, amely valódisága esetében bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vonna maga után, a Btk. 270. §-a szerint hivatalból, de felhatalmazás folytán van helye a bűnvádi eljárás megindításának, amely szabály a Kúriának 1905. évi november hó 6-án 85. szám alatt hozott teljes ülési határozata értelmében a Btk. 260. §-ában meghatározott rágalmazás esetében is alkalmazandó; és minthogy a rágalmazásnak emiitett esetei az 1897. évi XXXIV. te. 17. §-ának 3. pontjában a kir. törvényszék hatáskörébe utaltatnak: a kir. járásbiróság a törvényt megsértette, midőn ebben az ügyben eljárt ós Ítéletet hozott. (C. jogyegységi tanácsa 1913. nov. 7. 7489. sz.) Lásd Uj Dtár VIII. 595—599. 1. kö;:ölt eseteket, továbbá C 5971/911 I. Bt. (Gr. XVIL1. 470. 1.) C. 7307/911. II. Bt. (Uj Dtár XIV. 240. 1.). C. 3596/913. (Uj Dtár XV—412. 1.). Lásd még a 363. esetet. 260. §; 1914. : XLI. t.-cz. 20. §. 356. Az 1914 : XLI. t.-cz, 20. §-a értelmében a hatóság előtti rágalmazásnak egyik alkat eleme, hogy a vádolás kellő ténybeli alap nélkül történjék, s igy a törvénynek ez intézkedése enyhébb a Btk. 260. §-ának íényálladékával szemben. (Bp. T. 1914. október 28. 9317. sz.). 261. §. 357. Egymagában az a tény, hogy valamely üzlettulajdonos üzleti alkalmazottként már büntetett előéletű egyént foglalkoztat, valódisága esetén sem teheti ki közmegveíésnek az üzlettulajdonost, még