Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

Büntetötörvfnykönyv. Azonban a kir. törvényszék által megállapított és a kir, tábla által is valónak elfogadott tényállásból az vehető ki, hogy az istállóban előzőleg történt éles szóváltás kezdeményezője a vádlott volt, aki atyját az istállóból ki is utasitotta. Mikor az emiatt felindult sértett a vádlottra vasvillát fogott, a vádlott nem tért ki. hanem szembefordult atyjával, holott a félreállás könnyen lehetséges volt és a 71 éves atya támadása elől kitérő fiúra ez erkölcsileg szégyent épenséggel nem hozott volna. Amikor aztán a sértett a vasvillával a vádlottra ütött, a vádlott nem elégedett meg a sértett lefegyverezésévelí hanem a dulakodásban elesett és alulra került atyjára rátérdelt s torkát szorongatta és e szorongatás közben került az ujja a sértett szájába. Eközben szenvedte a sértett az ő sérülését, amelyre nézve a kir. tábla azt a tényt állapitotta meg, hogy bár nyolcz napon tul, de 20 napon belül gyógyult meg. E tényállás mellett a kir. tábla az anyagi törvény megsértésével mondotta ki, hogy a vádlott jogos védelemben cselekedett/és a Bp. 385. §-ának 1. c) pontjában foglalt semmiségi okot valósitotta meg, amikor a vádlottat a Btk. 79. §-a alapján felmentette. A jogos védelem a jelen esetben a vádlott javára a fenti lényállás alapján nem állapitható meg, mert eredetileg szidalmakkal ő kezdte a támadást, tehát ő lépett a jogtalanság terére; mert a 71 éves sértettnek a 38 éves vádlott ellen intézett támadása nem volt oly fenyegető és nem volt oly közvetlen, hogy az elől a vádlott ki nem térhetett volna és hogy annak elhárítására egyedül és kizárólag a vádbeli cselekmény állott a. vádlott rendelkezésére; mert a kölcsönös dulakodásban résztvevők a birói gyakorlat szerint jogos védelemre nem hivatkozhatnak; végül mert vádlott vádbeli cselekményének épen a sérüléseket okozott része a legyőzött, a földön hanyattí'ekvő sértett támadásának elhárítására már nem is volt szükséges,. Minthogy ezek szerint a kir. főügyész panasza alapos, kellett a Bpn. 33. §-ának első bekezdése értelmében a kir. tábla ítéletének megsemmisitésével megfelelő Ítéletet hozni. (K. 1914. június 17. 4301. sz.) 80. §. 323. Félmentés hatóság ellen való erőszak, testi sértés és testi épség elíen való kihágás vádja alól végszükség (Btk. 80. §.) czimén. 'C: A Kúria ugy találta, hogy a vádlott a terhére rótt cselekményt végszükségben követte el.