Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

136 A közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának határozatai. az ideiglenes házadómentességben részesülő házak megyei pótadó alól való mentességéről csak abban az esetben lehetne szó, ha az ideiglenes ház- (állami) adó alól való mentességben részesülő házaknak megyei pótadó alól való mentességben részesülő házaknak megyei pótadó alól való mentességét valamely külön törvény vagy törvényerejű más szabály megállapitaná, ^ Panaszos város azt maga sem vitatja, hogy házadómentességben részesülő ingatlanainak megyei pótadó alól való mentességet a vármegyének az 1883. évi XV. törvényczikk 10. §-a értelmében alkotott szabályrendelete biztositana, hanem a megyei pótadómentességhez való igényét kizárólag a törvényre: jelesen a megyei háztartásról szóló 1883. évi XV. törvényczikk 9. §-a második bekezdésének azokra a szavaira alapitja, amelyek szerint a megyei pótadó a felsorolt czimeken „fizetett egyenes államadók utan százalékban vettetik ki." Tekintettel azonban arra, hogy a megyei pótadóval azonos természetű községi pótadóról szóló 1886. évi XXII. törvényczikk 130. §-a szerint a községi pótadó nem a felsorolt czimeken fizetett, hanem a felsorolt czimeken kivetett egyenes államadók után vetendő ki, tehát az azonos természetű községi pótadó kivetésének szabályozásával a törvény sem ugyanazt a kifejezést használja, — de egyébként is fel sem tételezhető a törvényhozónak az a czélzata, ami a törvény szavainak nyelvtani értelmezéséből megállapítható, hogy tudniillik a megyei pótadó csak a „fizetett" tehát csak a tényleg lerótt egyenes államadó után vetendő ki: az 1883. évi XV. törvényczikk 9. §-a idézett rendelkezésének csak az lehet a helyes értelme — ami már a biróság korábbi gyakorlatában is kifejezésre jutott, — hogy tudniillik a megyei pótadó a felsorolt czimeken kivetett egyenes államadók után vetendő ki. Az idézett törvény §. ilyen értelmezése mellett panaszos várost az ideiglenes házadómentességben részesülő házai után a megyei pótadó alól való mentesség nem illeti, mert az 1909. évi VÍ. törvényczikk 9. §~a szerint az állami házadó ideiglenes adómentesség esetén is épen abból a czélból, hoav a rajta nyugvó pótadók is kiróhatok legyenek, — kivettetik. Az 1883. évi XV. törvényczikk 9. §-a helyes értelmében megállapításánál a panaszos által hivatkozott 15322/1892. sz. alatt kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet intézkedései figyelembe vehetők nem voltak, mert ez a rendelet egy különös (speciális) törvény jelesen az 1800. évi I. törvényczikk végrehajtása tárgyában intézkedik. (Kb. 192/1913. K. sz.).