Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)
118 A köz-igazgatási bíróság pénzügyi osztályának határozatai. telezett vállalatok kereseti adójáról szóló legújabb, de még életbe nem lépett torvény is (1909. évi VIII. tcz.)-, mely 1. §-ában kifejezetten csakis a kereskedelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően alakult vállalatokat mondja ez adó alá tartozóknak. Az adó mérvét illetőleg a kincstári képviselő azért emel panaszt, mert a jelen esetre — daczára, hogy maguk a bizottságok is most arra az álláspontra helyezkedtek, nogy a III. osztályú kereseti adó kivetésének van helye, mégis a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok megadóztatásáról szóló 1875. évi XXIV. tcz. 4. §-ának 6. pontját alkalmazták és a gyári gépek és egyéb felszerelési tárgyak értékcsökkenése czimén leirt és külön tartalékalapba helyezett öszszegeket az adóztatás alól kihagyták. A kincstári képviselő panaszának helyet kellett adni, mert III. osztályú kereseti adó alá tartozó adóalanyok kereseti nyereményének megállapításánál az emiitett levonásnak helye nem lehet Ugyanis az 1875. évi XXIX. tcz. 15. §-a szerint csak az üzlet folytatásához szükséges kiadások vonhatók le, már pedig az értékcsökkenési leirások, megfelelő tartalékolás daczára sem tekinthetők az ebben a törvényszakaszban emiitett «az üzlet folytatásához szükséges» kiadásoknak. Ami pedig az 1875. évi XXIV. törvényczikkre való hivatkozást illeti, az utóbbi törvény az ily levonást abból a különös és csakis a kereskedelmi törvény határozmánya alá tartozó adóalanyokra nézve fenálló okból engedte meg, hogy az ekként tartalékalapba helyezett összegek hováforditása a nyilvános számadásra való kötelezettségből kifolyólag ellenőrizhetők és egyrészt onnan való elvonásuk esetén, másrészt a társaság feloszlásakor, mint a részvényesekre felosztandó nyereség kerülnek adóztatás alá, minél fogva ott, hol a vállalat nem áll adóalanyok (részvényesek) összességéből, hanem mint jelen esetben, maga a város, mint jogi személy egyúttal adóalany is, melynek mint erkölcsi személynek léte időhatárhoz kötve nem lévén, a tartalékalapba helyezett összegeknek felosztására s igy megadóztatására sor nem is kerül, a fenti kivételes határozmányok nem alkalmazhatók. Erre a vitás kérdésre vonatkozólag utalni kell az általános kereseti adóról szóló legújabb törvényalkotásra (1909. évi IX. tcz. 17. §. 7. pontja), melyben tételesen is kifejezésre jut a különben az 1875, évi XXIX. tcz. alapján kifejlődött joggyakorlatnak is megfelelő az az elv, hogy az ezen adó alá tartozó adóalanyok tiszta kereseti nyereményének megállapításánál a gépek stb. értékcsökkenése czimén tartalékalapba helyezett összegek az adó alá tartozó jövedelemből le nem vonhatók. A város az adónak teljes törlését az őt, mint közjogi személyt megillető adómentesség okából és azért is, mert a
