Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

116 A közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának' határozatai. vényczikk alapjául szolgált törvényjavaslat 27. §-ának indokolásában kétszer is kifejezést nyer. Ily esetben tehát egy adóalanyról, az üzlettől járó adóalanyáról lehet szó, mert a törvény ily rendetlkezése alapján az az adótárgy is, a mely minősegénél fogva másnemű, jelen esetben házadó alá tartoznék, az üzleti adó tárgyának tekintendő. S ezért, — miként az üzletbe fektetett saját tőkének egyébként tőkekamatadó alá eső kamatai, — ugy az 1909. évi VI. törvényezikk 27. §-ának 9. pontja szerint állandóan adómentes gyári és egyéb üzleti épületek bérértéke sem vonható le a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok nyersjövedelméből. (Kb. 308/914. P. sz.) 1875 : XXIV. t.-cz. 8. §. 257. A társulati adót az adóévet megelőző három évi mérleg alapján kell kivetni. (Kb. 7771/1914. P. sz). 276. Az állami kedvezmények lejárta után kivetendő üzleti adó megállapításánál az előző évi üzleti eredmények teljes összegükben veendők számításba. Kb: Panaszosnak panaszbeli igénye kizárólag, a íelebíiezés során is érvényesíteni megkisérlett arra a körülményre vonatkozik, hogy figyelemmel arra, miszerint panaszos részvénytársaság az 1912. évi szeptember hó 30-ik napjáig 91% erejéig állami kedvezményben részesült: az 1913. évre vonatkozó üzletadó kivetésénél az előző három évi üzleteredményből előálló tényezők, a mondott időpontig, csupán 9% erejéig vétessenek számításba, illetőleg, hogy ezek az adóalapot megállapító tényezők eddig az időpontig, az 1913. évi adónak a kivetésénél is, 91% erejéig adó alól mentesitetteknek vétessenek. Ennek az igénynek azonban nem lehetett helyt adni a helyi viszonyokkal közvetlenül ismerős tagokból alakitott adókivető- és adófelszámolási bizottságok határozatában felhozott és e bíróság által is helyeseknek elfogadott inditóokokon felül azért sem, mert nem vitás, hogy panaszosnak az az állami kedvezménye, amely szerint ő az 1890. évi XIII. törvényczikk 2. .§. a) pontja, az 1899. évi XLIX. törvényczikk 2. §. a) pontja és illetőleg az 1907. évi III. törvényczikk 2. §. a) pontja értelmében, a megállapított időre, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójának fizetése alól bizonyos % arányában felmentetett: a tárgyiratok adatainak igazolása szerint, valamint panaszosnak nyilt beismerése szerint is, az .1912. évi szeptember hó 30-ik napján valósággal megszűnt. Mivel pedig az 1875. évi XXIV. törvényczikk 3. és 8. §-ai