Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)
114 A közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának határozatai. jai alatt kimeritőleg, felsorolt vállalatok vannak kivéve: s viszont, hogy a törvénynek 3. és 4. §-ai csupán annak meghatározására v onatkoznak, hogy az előbbi rendelkezések szerint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója mily tényezőknek a nyers jövedelemből való levonhatása mellett, állapítandó meg. Ezeknek a rendelkezéseknek az egybevetéséből következik, hogy az idézett törvényczikk 4. §-ának az előbbiekben hivatkozott G. pontja nemcsak a gyári vállalatokra vonatkozik, hanem vonatkozik az a törvény által megjelölt üzleti körbe tartozó összes nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra és egyletekre. Ezekből kifolyólag pedig nem lehet kétség az iránt, hogy panaszos épitő-részvénytársulat is olyan nyilvános számadásra kötelezett vállalat, amelynél az üzletadónak megállapításánál, az épitőállványok, gépek és egyéb üzleti felszerelések értékcsökkenésének pótlására alakitott tartalék alapba helyezett összeg, a hivatkozott 4. §.'6. pontja értelmében, a nyers jövedelemből levonásba hozandó. (Kb. 1087/913. P. sz.). Lásd az elözö esetet. 272. A gépek, felszerelések stb. pótlására alkotott értékcsökkenési tartalékalapba helyezett összegek a még jogerősen meg nem állapitolt adók kivetésénél akkor is figyelembe veendők, lia a részvénytársaság a tartalékalapba helyezést nem az illető év eredményének megállapítása alkalmával, hanem utólag létesitette. (Kb. 1488/1913. P. sz.). 273. A részvénytársaság által a külön jogi személynek minősithető nyugdíjintézetétől kölcsönvett tőke után fizetett kamat a nyers jövedelemből levonandó. Kb: A panaszos részvénytársaság nyugdijalapja készpénztőkéjét a panaszos részvénytársaságnak adja kölcsön. A társaság e kölcsönvett tőke után az 1909. évben 45,578 K 22 f., az 1910. évben 45,42b' K 88 f. és az 1911. évben 49,920 K 02 f. kamatot fizetett a nyugdijalapnak, mely kiadást a panaszos részvénytársaság üzleti kiadásként a nyereség- és veszteségszámlán «kaniatok» alcime alatt mindhárom évben elszámolta. A nyugdijalapból kölcsönvett tőke kamatait azonban sem az adókivető, sem az adófelszólamlási bizottság üzleti kiadásnak nem ismerte el, hanem az adóalaphoz hozzáadta. A társulati adónak ily megállapítása ellen a részvénytársaság panasszal él és panasziratában előadja, hogy önálló szervezettel bíró és önálló czégvagyonként jelentkező nyűg-