Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

III. őszi. kereseti aűó. 109 désének egybevetéséből kitetszik, hogy a törvényhozás a III. oszt. kereseti adó kivetésénél azt az általános elvet kivánta felállitani, hogy az adókivetés az olyan üzlet, avagy haszonhajtó foglalkozás után — amelynek jövedelme fekvó'vagyonhoz van kötve, ott eszközöltessék, ahol a vagyon fekszik s hogy csupán az egyéb üzletek és haszonhajtó foglalkozások után eszközlendő adókivetésnél vétessék döntőnek az adóköteles félnek lakóhelye; figyelemmel arra, hogy a törvényhozónak az előbbi bekezdésből kitetsző ez a világos czélzata szükségképen odavezet, hogy abban az esetben, ha a fekvővagyon, amelyhez valamely üzlet, avagy haszonhajtó foglalkozás fűződik: több közrség területén fekszik: az adózó jogosan igényelheti azt, hogy az adókivetés azon a helyen történjék, amelyben az ingatlan területnek nagyobb része fekszik. (Kb. 5992/913. P. sz.). Iiásd az alábbi 265. sz. esetet. 265. Ha valamely haszonbérlet után kivetett III. oszt. kereseti adó már jogerőre emelkedett, ugyanazt a bérletet ugyanarra a kivetési időszakra újból megadóztatni akkor sem lehet, ha az első kivetés arra nem illetékes bizottság által történt. (Kb. 1628/1913. P. szám.) Lásd az előbbi 264. sz. esetet. 1908 : XIV. t.-cz. 18. §; 1909 : XI. t.-cz. 7. §. 266. 1. A részvénytársaságok igazgatósági tagjainak kifizetett Jutalék szolgálati illetménynek tekintendő, és igy az 1908. évi XXV. törvényczikk 18. §-a szerint a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok területén lakó igazgatósági tagokat magyarországi vállalatoknál megillető jutalékok itt adó alá nem vonhatók. 2. A jogorvoslatok elmulasztása miatt jogerőssé vált adó törlésének esetleg visszatérítésének is helye van abban az esetben ha az adót az 1908. évi XXV. törvényczikk rendelkezései szerint Magyarországon kivetni nem lett volna szabad. A részvénytársasági igazgatósági tagoknak az alapszabályok szerint kifizetendő jutalékok kétségkivül az illető igazgatósági tagok által az alapszabályok szerint és a kereskedelmi törvény 182—200. §-aiban f oglalt rendelkezések értelmében teljesítendő szolgálataik dijazására szolgálnak és igy szolgálati illetményeknek tekintendők. Minthogy pedig az 1908. évi XTV. törvényczikkbe foglalt Ausztriával kötött szerződés 18. §-a szerint azokat a szolsráiati illetményeket, amelyeket nem