Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

80 Bük. 52—53. §§. esetekben a megfelelő értesítés, a feltételes szabadság kedvezményé* nek visszavonása tekintetében teendő intézkedés végett, a magyar hatóságok (községek, kir. bíróság) részéről közvetlenül a horvát-szlavondalmát bán urnák küldendő meg. 7. A feltételes szabadság kedvezményétől megfosztott egyénnek az előbbi, vagy más, a feltételes szabadság visszavonásával egyidejűleg kijelölt letartóztatási helyre való szállításra nézve, a fogolykisérésekre vonatkozó általános szabályok az irányadók. 8. Ha valamely Magyarországból feltételes szabadságra bocsátott egyén Horvát-Szlavonországban, vagy Horvát-Szlavonországból feltételes szabadságra bocsátott egyén Magyarországon feltételes szabadságon léte alatt büntetendő cselekményt követ el, első sorban ezen cselekménye miatt esetleg megitélt büntetés hajtatik rajta végre, s csak ennek végrehajtása után kisértetik vissza a feltételes szabadságra bocsátás folytán megszakított büntetés folytatólagos végrehajtása végett a magyarországi, illetve horvát-szlavonországi letartóztatási intézetbe. 9. Ezen rendelet folytán a magyar hatóságok által a horvát-szlavón hatóságokhoz teendő jelentések és értesítések kizárólag magyar nyelven fogalmazandók. 10. A horvát-szlavon-dalmát bán ur a horvát-szlavonországi hatóságokhoz hason tartamú körrendeletet intézett. Jelen rendelet folyó évi auguszus hó 1-én lép életbe. 52. §. A szabadság-vesztés büntetések addig, mig azok végrehajtására a jelen fejezet határozatainak megfelelő intézetek nem szerveztetnek: a fennálló szabályok szerint foganatositandók. A föltételes szabadságra bocsátásnak mindazonáltal ezen idő alatt is van helye, és pedig tekintet nélkül az Ítéletben imiegállaip ütött sziabadság-viesztés büntetésének tartamára, azokra nézve is, kik közvetítő intézetbe nem szállíttattak, ha a 44., illetőleg 48. §§-ban meghatározott egyéb föltételek reájuk nézve megvannak. A jelen törvénynek megfelelő intézetek felállítása, illetőleg berendezése után: az igazságügyminiszter köteles intézkedni, hogy azok arányához képest az elitéltek, és pedig azok is., a kik szabadság-vesztés büntetésüket már megkezdették, ezen intézetekbe szállíttassanak, s büntetésüknek hátralevő részét a jelen törvénynek megfelelőleg állják ki. t. A 2. bek. illetőleg lásd a 48—51. §§-oknál 2. alatt. 53. §. A pénzbüntetés minden egyénre nézve külön álpitandó meg. Az ítéletben meghatározandó egyszersmind a szabadságvesztés-büntetés tartama is, melyre a pénzbüntetés, — ennek behajthatatlansága esetében — átváltoztatandó. Ezen meghatározásnál egy forinttól tiz forintig terjedő öszszeg helyett, egy nap számitható. A pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztés-büntetés tartama azonban, ha az főbüntetésként állapíttatott meg: hat hónapot, — ha pedig mellékbüntetésként szabatott ki, három hónapot nem haladhat tul, s az első esetben fogházra, a másodikban pedig azon nemű szabadságvesztés-