Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 48. §. 75 13. Hétköznapirend. Keggel az adott jelre mindenki tartozik azonnal felkelni, felső ruháit portól megtisztítani, jól megmosdani, megfésülködni, ágyát felvetni, s azután munkára menni és szakadatlanul dolgozni reggeli fél 8 óráig, a midőn a reggeli elköltése végett félórára a munka félbeszakittaük, 8 órakor a munka ismét folytattatik déli 12 óráig; ekkor április hó 24-étöl, vagyis Szent-György napjától kezdve bezárólag szeptember hó 30-káig egy és fél órai munkaszünet áll be, mely idő alatt a foglyok megebédelnek s na ebédjüket nem a szabadban költötték el, ételesészéiket s evőeszközeiket tisztára mosni, kitörölni s helyeikre elhelyezni tartoznak, a többi időt pedig tetszésük szerint tölthetik el. Október hó 1-től bezárólag április hó 23-áig a déli munkas'/ünet egy óra hosszat tart. A déli munkaszünet elteltével a foglyok ismét a dolguk után látnak és szakadatlanul tart a munka a föntebb körülirt hosszabb napok időszakában délután 5 óráig, a midőn a munka az ozsonna elköltése végett félórára ismét félbeszakittatik; fél 0 órakor a munka újra folytattatik egészen az esteli jeladásig; október hó l-jétől bezárólag április hó 23-áig azonban a munka délutáni 1 órától az esteli jeladásig szakadatlanul foly. Esteli jeladáskor a munka azon napra befejeztetvén, kiki hálószobájába vonul, ágyát megveti és legkésőbben este 9 órakor az adott jelre mindenki csöndesen lefeküdni és egymást zajtalanul nyugodni hagyni tartozik. A hálószobában az éji lámpának egész éjen át kell égni. Vasárnapokon és általános ünnepi napokon egy órával később adatik jel a felkelésre. Ezen munkától ment napokat a foglyok a reggeli órákban a tisztálkodásukra, ágynemüek kiporolására, börbakancsok megkenésére, ruházatuk rendbehozására, ez után pedig, ha isteni tisztelet tartatik, az abban való ájtatos részvételre, ha hasznos felolvasások tartatnak, azok figyelmes meghallgatására, egyébként pedig valláserkölcsi és szellemi épülésükre szolgáló foglalkozásra, hozzátartozóikkal való levelezésre, s az igazgatói által kijelölt helyen és időben a szabad lég élvezetére, fordítsák. 14. A fönnebbi szabályoknak és házi rendnek lelkiismeretes, pontos megtartására a foglyok annál is inkább figyelmeztetnek, mert minden függelemsértés, engedetlenség, hanyagság és szabályellenes viselet által sorsukat csak önmaguk fognák megnehezíteni. A közvetítő intézetben minden fogolynak feladata és kötelessége jó magaviselet által a javulásába helyezett bizalmat megerősíteni. Ugyanazért elváratik a foglyoktól az is, hogy minden netaláni szökés vagy szökési kísérlettől, úgyszintén ujabb büntetésre méltó cselekmények jövendőbeli elkövetésére irányzott összebeszélésektől, s minden ilyes merényletek tervezgetésétöl még gondolatban is tartózkodni fognak s ha netalán nem várva mégis akadnának közöttük oly rövidlátók s erkölcsileg annyira ingatagok és gyarlók, kik ily merényleteket kivinni szándékoznának: ezek merényletük kivitelében a többiek alkalmas lebeszélés és minden lehető módon annál is inkább akadályozzák meg, mert mindazok, kikről kitudódik, jelenteni elmulasztották, ugyanazon sorsban részesittetnek, mint azok, kik a merényletet megkisérlették vagy elkövették; mert az igazságszolgáltatás keze előbb vagy utóbb mindenkit utólér! 3. A közvetitö-intézetbe való elszállítás feltételeit és az elszállítás módozatait a letartóztatási helyiségek igazgatóihoz intézett 1884. évi 11.203. sz. r. határozza meg. (M. ig. r. gy. VI. 417.) 48. §. A közvetítő intézetben letartóztatott egyéneket, ha jóviseletük és szorgalmuk által a javulás reményét megerősítették, saját kérelmükre a felügyelő-bizo'tság ajánlatára az igazságügyminiszter feltételes szabadságra bocsáthatja, ha büntetésük háromnegyed részét, az életfogytiglani fegyházra i'éltek pedig legalább tizenöt évet kitöltöttek. Feltételes szabadságra bocsáthatók, saját kérelmükre és a felügyelő-bizottság ajánlatára azon egyének is, kik három évnél rövidebb fegyházra, vagy egy évet felül haladó börtönre, vagy másnemű szabadságvesztés-büntetésre itél-