Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Üres lap

792 l9lá:XXIII. t.-c. 20—21. §§. eljárás befejeztéig a válaszlás előkészítésében eljáró jelöltét vagy kíséretének tagját, vagy a választási előkészületekben vagy a választásban résztvevő válaszlót megdobálja vagy ellenük más erőszakos, megfélemlítő vagy megszégyenítő cselekményt követ el, kihágás miatt egy hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha e cselekményt csoport követi el, a felbujtók és a vezetők büntetése két hónapig terjedhető elzárás és száz koronától hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetés. Az előbbi két bekezdésben meghatározott büntetés alkalmazása a más jogszabályokban folglalt büntetőjogi felelősséget nem érinti. 1. Az itt meghatározott kihágás határos: a hatóság elleni erőszakkal ÍBík. K5. §.), ha az erőszak ,a közponiti választmánynak a választás előkészítésiéiben eljáró tisztviselő tagja ellen követtetiilk el, — a magánosok elleni erőszakkal (Btk. 175. és 176. §§.), ha csoport követi el az erőszakot. — a becsületsértéssel (Btk. 261. §.), a veszélyes fenyegetés kihágásával (Ktk. 41. §.) stb. Amennyiben e snlyosabb cselekmények valamelyike Forog lenn, az arra vonatkozó törvény alkalmazandó, kivéve a becsületsértés esetét, melynek büntetése a Bt)k. 2C1. §. szerint pénzbüntetés, bclottt a jelen kihágásé e mellett elzárás is. 2. É kihágás a rendőri fctö bíróság hatásköréhez tartozik (21. §.). 20. §. Aki a 19. §-ban meghatározott cselekményt a válaszlás után valamely országgyűlési képviselő vagy kíséretének tagja ellen a választásokkal való közérdekű érintkezésük alkalmával követi el, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágás miatt tizenöt napig terjedhető elzárással és háromszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyané büntetés alá esik, aki a választól a 19. §-ban meghalározolt cselekménnyel akadályozza abban, hogy a választás után a képviselővel közérdekű ügyben érintkezzék. 1. E kihágás elkövetési cselekedete is: me'gdobálás, erőszakos, megfélemlítő vagv megszégyenítő cselekmény. 2. Passzív alanya e cselekménynek az 1. bek. esetében: a megválasztott országgyűlési képviselő vagy kíséretének tagja abban az Időpontban, mikor a választókkal köziérdékü ügyben érintfkeziQf, — a 2. bek. osetében a választó, ki a megválasztott képviselővel köz/érdekü ügyben érintkezni akar. 3. A súlyosabban büntetendő cselekmény (19. §. 1. jegyzet) ez esetekben is abszorbeálja a kihágást. 4 Illetékes a rendőri btő bíróság (21. §.). 21. §. Aki az országgyűlési képviselőválasztás alall a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben vagy ennek a szavazatszedő küldöttségi elnök által testületileg meghatározott környékén a válaszlás eredményének befolyásolása végett beszédet tart vagy a választókat szavazati joguk gyakorlásában rábeszéléssel befolyásolni törekszik, kihágás