Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Üres lap

784 1913:XXI. t.-c. 4—7. §§. állapítani, hogy a tettes rendszerint bűncselekmények elkövetéséből tartja fenn magát. 1. E vétség a járásbíróság hatásköréhez tartozik. (17. §. 2. bek.) 4. §. Vétség miatt tizenöt naptól hat hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: 1. aki nyilvános vagy a közönségnek nyitva álló helyen Í1879:XL. t.-c. 87. §.) űzött tiltott szerencsejátékból tartja fenn magát, vagy mások szenvedélyét, könnyelműségét, tapasztalatlanságát vagy értelmi gyengeségét üzletszerűen kihasználja; vagy 2. aki kéjnővel vagy tiltott kéjelgésből élő nővel tartatja ki magát. 1. E §. 1. pontja uj tényállással egészíti ki a Ktk, 87. §-át, a melynek esete ezentúl is kihágás marad. 2. A 2—4. §§. eseteiben a 20. §. szerint nem alkalmazható a 41. §-a, melynek lényege az, hogy a fogházra ítélteket a biróság a munka alul Felmentheti és megengedheti, hogy magukat élelmezzék. 3. E vétség is a járásbíróság hatásköréhez tartozik. (17. §. 2. bek.) 4. Az 1—4. §§. a törvény kihirdetését követő 30-lk napon (1913. aug. 11.) léptek hatályba (21. S.). 5. §i. A 2., 3. és 4. §. eseteiben a biróság fogházbüntetés kiszabása helyett a lettest Ítélettel dologházba utalhatja, ha munkára nevelése és rendes életmódhoz szoktatása végeit szükségesnek tartja. 1. E §. hatályba lépése iránt 1. a 7. g-nál 2. pont alatt. 2. A dologházi őrizet végrehajtásáról a 10—16. §§. rendelkeznek. E §§. rendelkezései az igazságügyminiszter által meghatározandó napon, legkésöböb 1916. január 1-én lépnek hatályba (21. §.). 6. §. Aki a 2., 3. vagy 4. §. alapján már meg volt bűn tetve, azt, ha utolsó büntetésének kiállása után két éven belül az 1—4. §-ok valamelyike alá esik, a biróság fogházbüntetés kiszabása nélkül ítélettel dologházba utalja. Az előbbi bekezdés esetében a biróság a dologházba utalást mellőzheti és egy hónaptól egy évig terjedhető fogházbüntetést állapithat meg, ha az elitélt egyéniségéből és az eset körülményeiből alaposan lehet következtetni arra, hogy a lettes a büntetés kiállása után munkás és rendes életmódot fog folytatni. 1. E §. esetében az 1. §. szerint kihágást megállapító cselekmény is a járásbíróság hatásköréhez tartozik. 2. E S. hatályba lépése iránt 1. a 7. §-nál 2. pont alatt. 7. §. Dologházba utalhat a biróság Ítéletében oly bűntettest is, akit az élet, testi épség, szemérem vagy vagyon ellen elkövetett bűntett vagy vétség miatt fegyházra, börtönre vagy legalább három havi fogházra itélt, ha megállapította, hogy ez a bűntett vagy vétség a tettes munkakerülő életmódjával (l—4. §.) van összefüggésben.