Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

64 Btíc. 41. §. értékesítése, a kellő elővigyázat mellett csak az esetben engedhető meg, ha a fogoly a bíróság által a munka alól felmentetett. (39. §.) Kegyelmi kérvény. 160. §. A fogoly kegyelmi kérvényét rendszerint a kir. ügyész veszi át s ha az méltánylást érdemel, a kir. főügyész utján az igazságügyminiszter elé terjeszti. A fogoly levelezése és látogatása. 161. §. A fogolyhoz intézett vagy általa irt levelek csak akkor juttatandók rendeltetésük helyére, ha azok tartalma aggálytalannak találtatott. 162. fi. A foglyot rokonai, ismerősei s mások is, kikkel ö kiván vagy a kik ő vele kívánnak beszélni, rendszerint hetenként egyszer, a kitűzött nappali órákban e czélra kijelölt külön szobában az ügyész vagy helyettese által (180. fi.) adott engedély folytán meglátogathatják. A beszélgetés, ha több is a látogató, mindössze legfölebb egy óra hosszat tarthat. A látogató a fogolynak, vagy ez amannak közvetlenül semmit sem adhat át. Figyelem fordítandó arra is, hogy a fogoly látogatói más foglyokkal ne érintkezhessenek, ezek szamára semmit a fogházba be ne csempészhessenek s hogy egyáltalában a látogatások miatt a fogházi rend és csend legkevésbbé se háborittassék meg s a biztonság ne veszélyeztessék. A fogoly elbocsátása. 163. §. A fogházbüntetést teljesen kitöltött vagy kegyelmet nyert fogoly, ha betegsége nem gátolja (66. §.), azonnal szabadon bocsáttatik. Elbocsátása előtt tőle kitudandó, hogy kiszabadulása után, ha rendes lakhelye nincsen, ho lszándékszik s minő foglalkozást keresni és ezen körülmény valamint a törzskönyvben, ugy az elbocsátó levélben is megjegyzendő. 164. §. A fogoly kiszabadulása napján ruhájából kivetkőztetvén, saját ruhája, vagy ha saját öltözöruhával nem rendelkeznék, a neki adományozót (127. §.) ruha adatik reá. Ezután a logházfelügyelő (180. §.) neki mindazon tulajdonát, mely tőle a fogházba kerültekor elvétetett, valamint munkabérét is kiadja, a melyek átvételét a fogoly a törzskönyvbe irott vagy külön nyomtatványnyal igazolja. Ennek megtörténtével a fogoly a kir. ügyész vagy helyettese elé (180. fi.) vezettetik, aki által jövő életére nézve komoly intéssel láttatik el s egyszersmind részére az elbocsátólevél is kiadatik. Mihelyt a fogoly átöltözködött és tulajdonát kezeihez vette, társai közé a fogházhelyiségekbe többé semmi szin alatt sem bocsáttathatik. 165. §. A fogoly elbocsáttatására, valamint egyéb itt nem emiitettekre nézve is, a vizsgálati foglyokat illető szabályok és a fönnebbi általános szabályok ide vonatkozó határozatai tartandók szem előtt. 166. §. A feltételes szabadságra bocsátás körül követendő eljárást külön rendelet szabályozza. 167. fi. Hasonlóképpen külön rendelet intézkedik azon elitélt külföldiekkel való elbánás iránt, kik a B. T. K. 64. §-a alapján büntetésük kiállása után az országból kiutasitandók. A börtönre itélt rabokra vonatkozó külön szabályok. 168. S. A börtönbüntetésre itélt egyének a kerületi börtönökben s az e végre különösen kijelölt törvényszéki fogházakban töltik ki fogságuk idejét és „raboknak" neveztetnek. 169. §. A B. T. K. 36. fi-a alapján az igazságügyminiszter által a börtönbüntetés végrehajtására kijelölt törvényszéki fogházakban a jelen rendeletnek I. és II. fejezetében foglalt intézkedések a rabokra vonatkozólag az alább következő eltérések mellett érvényesek: 170. §. A börtönre itélt rabok szabadságbüntetése ahhoz képest, a mint azt a rendelkezésre álló fogházhelyiségek száma és szerkezete