Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Üres lap

712 Ül. 15—18. §& 15. §. Az ezen törvény alapján ítélő bíróságok, az uzsora tényálladékának megállapításánál, a törvénynek a bizonyítékok teljességére vonatkozó intézkedéseihez kötve nincsenek. 1. V. ö. a Bp. 324. §-át. 2. A sertett fél és más hasonlóan adós felek vallomása alapján mégállápittatott a bűnösség. (Bj. T. XXX. 111. C.) 16. §. A jelen fejezet határozatai nem alkalmazhatók az olyan kereskedelmi ügyletekre, melyek bejegyzett keres­kedők, mint hitelnyerők által köttetnek. 1. V. ö. az 1877:VIII. t.'-cz. 9. §-ának h) pontját; lásd továbbá az 1840:XVI. t.-cz. 55. és az 1840:XVIII. t.-cz. 28. §. hasonló rendelkezéseit. 2. K. M. hitelnyerő a kölcsönügylet megkötése és a túlságos mérvű vagyoni előnyök engedése idejében a kereskedelmi czégjegyzékhe, bevezetett építési vállalkozó volt és a szóban forgó hitelügyleteket fog­lalkozása körében kolötte meg. Minthogy pedig a kereskedelmi törvény (1875:XXXVII. t.-cz.) 3. §-a szerint kereskedőnek tekintendő, ki saját nevében kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik s e fogalom meghatározásának az idézett törvényezikk 258., 259. §-ai, valamint a Curiának e részben követett gyakorlata szerint különösen az épitési vállalkozó foglalkozása megfelel; minthogy az 1883. évi XXV. t.-czikk határozatai nem alkalmazhatók az olyan kereskedelmi ügyletekre, me­lyek bejegyzett kereskedők, mint hitélnyerök által köttetnek: ezekből folyólag a tábla a törvénynek megfelelően határozott akkor, midőn a most idézett uzsoratörvénv határozmánvait a fenforgó esetre nem alkal­mazta. (C. 5502/902. M. f. h. XIV. 459.) MÁSODIK FEJEZET. A hitelezési ügylet biztosításának tiltott módjáról. 17. §. A ki kiskorúaktól vagy olyan személyektől, a kikre nézve a becsületszóval megerősített fizetési igéret mrjg nem tartása állásuk elvesztését vonhatja maga után, a 2. §. esetén kívül valamely hitelügyletből eredő kötelezettség teljesítését a becsület zálogával, becsületszóval, esküvel, vagy hasonló kifejezésekkel igér'ceti meg magának és ezen ígéretet az adós ellen bármely uton felhasználja: kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen kihágás felett a bíráskodás a kir. járásbíróságok hatásköréhez tartozik, melyeknél ezen törvényezikk 15. §-a irányadó. 18. §. Az előző §-ban meghatározott büntetés alkal­mazandó arra is, ki a tényállást ismerve, az ilyen módon biztosított követelést megszerzi és a biztosítást az adós ellen a jelen törvény hatályba lépése után érvényesiti. 1. A büntetést illetőleg v. ö. a Kbtk. 21—23. §-ait. 2. A bizonyítékok mérlegelése tekintetében (15. §.) itt is a Bp. 324. S-a irányadó. 3. A bírói hatáskör iránt lásd az 1897:XXXIV. t.-cz. 18. §-ának 4. pontját.

Next

/
Thumbnails
Contents