Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Üres lap

Ut. 2. §. 735 nem a bűnösség és büntetés meghatározása tekintetében az elsöbiróság rendelkezését kellett elfogadni. (C. 5822/903. M. f. h. XIV. 461.) 2. §. A ki az uzsora elpalástolása végett előzetes birói határozatot vagy egyezséget eszközöl ki; vagy az uzsora előnyeit színlelt ügylet vagy váltó alakjában rejtve kötteti ki; vagy az uzsorás ügyletből eredő kötelezettség teljesítését, a hitelt nyerő fél becsületének lekötésével, eskü alatt, vagy hasonló megerősítések mellett igérteti meg magának; vagy uzsorás ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik, vagy uzsora vétsége miatt már elitéltetett és az utolsó büntetés kiállása óta tíz esztendő még el nem telt: két évig terjedhető fogházzal és négyezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel, valamint hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével is büntetendő. Ezenfelül az elitélt, ha belföldi és nem azon községi illetőségű, a mélyben az uzsora vétségét elkövette, ezen községből, — ha pedig külföldi, a magyar állam területéről kiutasítható. 1. Lásd az 1. §-nál 1—3. és 7. pontok alatt; továbbá v. ö. a Btk. 54—59. és 64. g-ait. 2. Tekintve, hogy vádlott sértettekkel áruszerzési kötéseket kötött és a kikötött határidőben általuk nem szállított buza után felszámított árkülönbözetet ujabb áruszerzési kötésekkel fedezte; s tekintve, hogy vádlott sértettek szorultságát felhasználva, oly kikötések mellett hitelezett stb., a buza 5 frt alacsony árának alapulvétele mellett, melyek neki túlságos mértékű vagyoni előnyt nyújtottak s ezáltal a sértettek anyagi romlását előidézni stb. alkalmasak voltak; és végre tekintve, hogy vádlott az uzsora előnyeit színlelt kölcsönként áruszerzési kötés alakjába rejtve, kötötte ki: öt az 1883:XXV. t.-cz. 1. és 2. §-a alapján bűnösnek kimondani kellett. (C. 9652/96. M. f. h. IX. 711.) 3. Vádlott panaszosnak előbb 40 frtot, majd 60 frtot adott kölcsön és mindkét izben egy-egy oly német szövegű nyomtatványt, mely szerint panaszos a 40 frt fejében 8, a 100 frt fejében pedig 14 mm., összesen tehát 22 mm. búzát tartozik öszszel adni s egyúttal két váltót — az összeg kitétele nélkül — Íratott alá a panaszossal. Mikor öszszel a buza ára 11 frtra emelkedett, e börzei árfolyamnak megfelelően az egyik váltót 88, a másikat pedig 154 frtra kitöltve, másokra forgatta s ebből a 242 frtot kitevő összegből leszámítván a panaszos által részére szállított 5 mm. 69 kg. búzának (11 írtjával számított) 62 frt 59 kr. értéket, az egyik váltót 88 frt, a másikat 91 frt 41 kr. erejéig beperesitette a panaszos ellen. E szerint a vádlott az adott 100 frt helyett körülbelül öt hónap múlva 242 frtot vett a panaszoson, tehát az egyszerű földműves szorultságát színlelt börzei differentiális üzlet s egyszersmind váltó alakjába is burkoltan kihasználta. E cselekmény az uzsoratörvény 1. és 2. §-ai alá esik. (C. 10.182/98. M. f. h. X. 677.) 4. Az alsóbiróságok azért nem látták az uzsorát fenforogni, mert a sértett feleknek 21 hold földjük és házuk van- azt pedig a vádlott nem tudta, hogy már akkor adóssággal és nagy család eltartásával súlyosan terLelve voltak, vagyis hogy vádlott a sértett felek vagyoni állását nem ismerte. Minthogy azonban az uzsora megállapításához nem kívántatik meg az a különös szándék, hogy a hitelező az adós anyagi romlására törekedjék, hanem elég, ha annak szorult helyzetét ismerve, akként hitelez, hogy nem törődik azzal, ha ennek folytan az adós tönkre is megv; minthogy ebben az esetben tudta a vádlott, hogy a sértett feleknek vetőmagra volt szükségük, azt is tudta, hogy 1897-ben a rossz ter-