Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Üres lap

Melléktöryények büntettek-, vétségek- és kihágásokról. 1883 : XXV. TÖRVÉNYCZIKK az uzsoráról és káros hitelügyletekről. (Szentesítést nyert 1883. évi április hó 27-én. Kihirdettetett az „Országos Törvénytár"-ban 1883. évi május hó 2-án.) I. FEJEZET. Az uzsora vétségéről. 1. §. A ki másnak szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan kikötések mellett hitelez vagy ád fizetési halasztást, melyek a neki vagy egy harmadiknak engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak, vagy a kezesnek anyagi romlását előidézni vagy fokozni alkalmasak; vagy oly mérvűek, hogy az eset körülményeihez képest, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanság mutatkozik: az uzsora vétségét követi el és egy hónaptól hat hónapig terjedhető fogházzal és száz forinttól kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezenfelül a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is együtt, vagy külön kimondható. 1. V. ö. a Btk. 385. §-át; továbbá az 1900:XXIX. t.-cz. 31. §-át (a dohánykertészekkel űzött uzsoráról). 2. A kiköthető kamat maximumát illetőleg lásd az alábbi 4. §-t; a büntetlenség feltétele iránt v. ö. a 14. §-t. 3. A vidéki gabonaügynökök és üzérek visszaélésének meggátlása iránt v. ö. az 1898. évi 3713. sz. földm. miniszteri és 55.234. számú belügyminiszteri rendeletet (R. T. I. 693. és 694.). 4. Uzsora vétsége állapíttatott meg: 10 frtnyi lakodalmi költség kölcsönzése esetén, midőn a kölcsönvevő szorultságban volt (Bj. T. XV. 127. C); ü ""'dón a kölcsönt vevő irnok szorultságában fizetési ivét elzálogosította (XXVIII. 333. C);