Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)
Üres lap
Élt. 36—38. §§. 725 A sötét magán-zárkában való elzárás öt évi tartamot nem haladhat felül és egyfolytában két napnál hosszabb ideig nem alkalmazható; a sötét magán-zárkában töltött két nap elteltével a büntetés e sulyosbitása három napra félbeszakítandó és ennek lejárta után újból 2 napig alkalmazandó. Enyhébb büntetés alá eső bűntett elkövetése esetében, az életfogytiglan tartó fegyházra itélt szintén sötét magánzárkában való elzárásra, bőjtöléssel vagy a nélkül Ítélendő. A sötét magán-zárkában való elzárás mindazonáltal három évig terjedhető tartamot nem haladhat fölül és szintén a fennebbi pontban körülirt félbeszakításokkal hajtandó végre. 1. V. ö. a 37. §-t; lásd továbbá a fegyházrendtartás 79. §-át. 2. Életfogytig tartó fegyházra itélt fegyenezre is kiszabandó a mellékbüntetés, melyet büntetésének tartama alatt elkövetett bűntettére a törvény megállapít. (Bj. T. XVIII. 177. C.) 36. §. Az, a ki bűntett miatt határozott időtartamú szabadságvesztés-büntetésre van Ítélve, ha büntetésének tartama alatt oly büntetendő cselekményt követ el, melyre szintén határozott időtartamú szabadságvesztés-büntetés van megállapítva: az illetékes bíróság által a bűntettekről és vétségekről szóló törvénykönyv szerint büntetendő, de előbbi és ujabb szabadságvesztés-büntetésének együttes tartama husz évet meg nem haladhat. 1. Lásd a Btk. 104. §-ánál 23—25. pontok alatt. 2. Az eljárás szempontjából v. ö. a Bp. 517. és 518. §-ait; lásd továbbá a fegyházrendtartás 79. §-át. 3. összbüntetés helyett a büntetések egyesitésének (cumulatio) van helye, midőn valaki büntetésének tartama alatt, vagy jogerejü elitéltetése után szökésben, vagy ideiglenes szabadlábon követ el ujabb büntetendő cselekményt (Bj. T. IV. 385. C. — VI. 146. C. — VI. 364. C. — VII. 41. C. — VII. 127. C. — XI. 345. C. — XIII. 68. C. — XVIII. 90. C). Ez elvet tüzetesen kifejti a 18. sz. döntv. (1. a 104. §-nál). 4. A jelen §. alapján törtónt elitélésnél egy évi börtön helyett háromnegyed évi fegyház állapíttatott meg (Bj. T. VII. 127. C). 5. A megszökött fegyencz által elkövetett büntetendő cselekmény felett nem a már jogerősen ítéletet hozott elsőfokú bíróság, hanem az elkövetés helvének illetékes bírósága itél (Bj. T. XII. 270. C). V. ö. a Bp. 16. és 17. §-ait. 37. §. Az életfogytig terjedő fegyházra itélt fegyencz, ha vétséget követ el: fegyelmi uton, a fegyenczek elleni fegyelmi büntetésül alkalmazható valamely büntetésre ítélendő. 1. V. ö. a 35. g-t. 2. A fegyencz ellen alkalmazható büntetésekről v. ö. a fegyházrendtartás 80. §-át. 38. §. Addig, mig a büntető eljárás külön törvény áltat szabályoztatik: az e részben eddig fennálló törvények, rendeletek, szabályok és törvényes gyakorlat a következő szakaszokban foglalt változtatásokkal érintetlenül hagyatnak. 1. E §-t az 1897:XXXIV. t.-cz. 27. §-a hatályon kívül helyezte.