Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Üres lap

716 Élt. 4—6. §§. leleményre vagy mulasztásra büntetést határoznak, a menynyiben a következő szakaszok kivételeket nem állapítanak meg. 1. V. ö. a 4—7. §-okat. 4. §. Hatályban maradnak azon magyar törvények és magyar királyi miniszteri rendeletek, melyek a magyar büntetőtörvénykönyveknek intézkedései alá nem eső valamely cselekményre vagy mulasztásra büntetést állapítanak meg, — ha: 1. a büntetésnek az előforduló esetre való alkalmazása közigazgatási hatóság előtti eljárásnak képezi tárgyát — vagy ha: 2. a büntetés a kir. bíróságok által alkalmaztatik ugyan, de fegyelmi vagy rendbüntetést képez. 1. V. ö. a 11., 13., 41. és 42. §-okat. 2. Az első pont alapján hatályban maradtak: az 1868: XXXVIII. t.-cz 4. §-a (népiskolai törvény áthágása), az 1873: XX. t-cz. 9. g-a (lóállitási kötelesség megszegése), az 1876: XIII. t.-cz. 107—112. §-ai (cselédrendőri kihágások), az 1876: XIV. t.-cz. 7., 20., 21., 28., 35 és 95. §-ai (közegészségügyi kihágások), s az 1879-.XXVIII. t.-cz. 19. §-a (a köteles bejelentés elmulasztása Budapesten). 3. Kötelességmulasztás miatt a felsőbb hatóság csak a neki alárendelt közeget vonhatja felelősségre, igy különösen a bíróság nem bírságolhatja meg a közjegyzőt (Bj. T. 399. ('.). 5. §. Hatályban maradnak továbbá: 1. a törvényesen bevett vallásfelekezetek viszonosságáról szóló 1868.LIII. t.-cz. 10-ik §-a; 2. a vadászatról szóló 1872.VI. t.-cz. 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29. és 32. §-ai, valamint a vadász- és fegyveradóról szóló 1875. évi XXI. t.-cz. 15., 16. és 17. §-ai; 3. az ügyvédi rendtartást tárgyazó 187Í.XXXIV. t.-czikk 39. §-a; az 18b8:V. és erdélyi II. t.-cz. U2. §-a; 5. az 1848:V. és erdélyi II. t.-cz. módosításáról és kiegészítéséről szóló 1874.XXX1II. t.-cz. 93. és 9h. §-ai. Az 1. pontban idézett törvények megszegése vétséget, a 2—5. pontban idézett törvények megszegése pedig kihágást képez. 1. Az 1868:LIII. t.-cz. 10. §-a a házassági jogról szóló 1894:XXXI. t.-cz. által hatálytalanná vált. 2. A vadászatról szóló 1872: VI. t.-c/.ikket az 1883:XX. t.-cz., — a vadász- és fegyveradóról szóló 1875:XXI. t.-czikket aa 1883:XXX1II. t-cz váltotta fel. 3. Az 1874: XXXIV. t.-cz. 39. §-át (a zugirászatról) az 1912:L1V. t.-cz. 16. §-a hatályon kivül helyezte. o ,o,t'vvv(11CriírÖ1 szól<5 1868:XL- t.-czikket az 1889:VI. t.-cz., az utóbbit az 1912:XXX. t.-cz. váltotta fel (lásd a Kbtk. 1. §-ánál 2. és 6. pont alatt). „i „d?á Z -187~: íXXI,n/ t-"cz- 93> és 94- §"ai (választást kihágások) az uj választási torvény folytán hatályukat vesztették. 6. §. A független felelős magyar minisztérium alakításáról szóló 1848 : III. t.-cz. 32., 33., 34., 35. és 36. §-ainak intézkedései érintetlenül hagyatnak.