Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

50 Btlk. 41. §. A főtt ételek készítési módjára nézve lehetőleg tekintetbe veendők azon vidék szokásai, hova a letartóztatottak legnagyobb része tartozik. A mennyire lehet, a foglyok hetenkint legalább két izben legalább 10:5 dg. főtt vagy sült húsban részesitendök. A foglyok kenyere pedig korpátlan nehéz rozs-, vagy korpátlan kétszeres lisztből mindenkor jól kisütve készíttessék s a kiosztáskor legalább egynapos és legfőlebb háromnapos sütésü legyen s minden fogoly rendes napi adagja a kiosztáskor legalább 5G dg. sulylyal birjon. Azon vidék fogházaiban, hol az életmód, a megszokás, az égalji viszonyok, valamint azokban is, hol erösebb munkával való állandó foglalkozás folyán a foglyoknak testi erejük és munkaképességük fentartására több táplálékra van szükségük: a kir. főügyész a kenyeret, valamint szükség esetén az ételeket is azokra nézve, kik azt erösebb testalkatuknál fogva, vagy egészségi szempontból az orvos véleménye alapján igénylik, nagyobb adagokban állapihatja meg. 30. §. Az előbbi §-ban elöszabott foghazi ételek a börtönbüntetésre elitélteknek kivétel nélküli, a fogházbüntetésre elitélteknek pedig rendszerint táplálékát képezik. Ez utóbbiakra nézve kivételnek lehet helye: 1. ha a birósági ítélet megengedi, hogy önmagukat élelmezhessék (B. T. K. 41. §.); 2. ha valamely kir. járásbíróság által ítéltettek el és pedig ez esetben büntetésüknek egész időtartama alatt; 3. a hüntetésidö két utolsó harmadrészében, habár az Ítéletet valamely kir. törvényszék hozta is, de ha az elitélt magát e kedvezményre kiválóan jó viselet által érdemesiti. A 2. és 3. pont alatt felemiitettek azonban e kedvezménytől fegyelmi fenyitékkép meg is foszthatók. (Lásd 220. §.) 37. §. A szeszes italok élvezete, úgyszintén a dohányzás és bagózás tiltva van; de kivételes kedvezménykép a különösen jóviseletü foglyok hetenkint egyszer — a rabok pedig ugyané feltétel alatt minden két hétben egyszer — úgyszintén Ő Felsége születése- és Szent István király napján egy-egy félliter borban részesíthetők. Házi könyvtár és munka. 38. §. Minden egyes, kivált népesebb fogház a foglyok közhasználatára szolgáló házi könyvtárral látandó el, a mely a) vallásos, b) népszerű erkölcsnemesitö, javitó és hasznosan mulattató, c) gazdasági, iparmütani és háztartási s végül d) iskolai tankönyveket tartalmazhat a megfelelő nyelveken. 39. §. Valamint a fogházra, ugy a börtönre elitéltek is, a menynyiben az előbbiekre nézve a bírósági ítélet kivételt nem tesz (B. T. K. 41. §.), viszonyaiknak megfelelő munkára köteleztetnek, az illető fogházban meghonosított munkanemek közül azonban, a mennyiben a munkaviszonyok megengedik, szabadon választhatnak. A magánelzárásban levő foglyok munkájukat ugyanott teljesitik. 40. §. A foglyokat a fogház területén kivül csupán közmunkával és csak beleegyezésükkel lehet foglalkoztatni, mely esetben a fegyházbüntetésre Ítéltektől, valamint a szabad munkásoktól is elkülönitendők. (B. T. K. 37. és 40. §§.) Közmunkának állami felügyelet alatt az állam hasznára végzendő munkálatok neveztetnek. Istentisztelet és tanítás. 41. §. A mennyire lehetséges, az elitélt foglyok ünnepnapokon, vallásfelekezetek szerint, rendes lelkészek által istentiszteletben és valláserkölcsi tanításokban részesittetnek s a körülményekhez képest közhasznú ismeretekben mint felnőttek oktattatnak s esetleg részükre osztályonkint közérdekű tárgyakról népszerű előadásban felolvasások is tartathatnak. (130. §.) 42. §. A fogházbüntetés tartama alatt áttérésnek egyik vallásról a másikra, helye nincsen.